Magyarország állja a sarat

Megkérdőjelezhető a hitelminősítők függetlensége – állítja az MNO-nak Csath Magdolna. A közgazdász szerint az eddig fennálló rendszer „munka és kockázat nélkül” piacot és jó profitot biztosított azoknak a külföldi bankoknak és biztosítóknak, amelyek a kötelezővé tett magán-nyugdíjbiztosítási rendszer haszonélvezőivé váltak. A közgazdász szerint figyelni kell a hitelminősítőkre, de nem kell túlságosan megijedni.

Nem a kormány intézkedéseit minősítette a Moody’s elsősorban, hanem az elmúlt évek megtévesztő politikájának árát fizettette meg Magyarországgal – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza.

Többször is beigazolódott, hogy a hitelminősítő intézetek részei a pénzvilágnak, ez pedig megkérdőjelezi a függetlenségüket. Csath Magdolna mindehhez még a szakmaiság területén is kérdőjeleket lát. Hiszen röviddel a pénzügyi válság kitörése előtt a hitelminősítők tökéletesen megbízható, jól működő intézményeknek minősítették azokat a bankokat, amelyek főszerepet játszottak a válság kirobbanásában.

Mint ismert, a Moody’s a hét elején leminősítette Magyarországot. A várt egy helyett kettővel rontották a minősítést. A leminősítés mértékén a piaci elemzők is meglepődtek.

A közgazdász szerint nem elsősorban a válságadók váltották ki a hitelminősítő „haragját”, hanem a kormányzat magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntései. A szakember kiemelte: elképesztően magasak ezeknek a pénztáraknak a működési költségei. Szavai szerint a Horn-kormány idején IMF-ráhatással jött létre az a rendszer, amely „munka és kockázat nélkül” piacot és jó profitot biztosított azoknak a külföldi bankoknak és biztosítóknak, amelyek a kötelezővé tett magán-nyugdíjbiztosítási rendszer haszonélvezőivé váltak. Hiszen – folytatta Csath Magdolna – negyven éves kor alatt mindenkinek kötelező volt belépni. Hornék akkor biztos piacot, sőt állami biztosítékokat is teremtettek ezeknek a pénzintézeteknek – fogalmazott a közgazdász. Nyilván most nehezen mondanak le a könnyen megszerzett piacról és profitról, na meg a magas működési költségekről, amelyek a jó fizetések, elegáns irodák és luxusautók miatt merülnek fel ezeknél a pénzintézeteknél – hívta fel a figyelmet Csath. Figyelni kell a hitelminősítőkre, de nem kell túlságosan megijedni – mondta Csath Magdolna.

A napokban Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is arról beszélt, hogy a hitelminősítők szerepe fontos, de Magyarországot nem a Moody’s vagy a Standard and Poor’s és nem is a nemzetközi pénzpiacok kormányozzák, hanem a magyar kormány. Orbán Viktor szerint 2011 első negyedévében már láthatók lesznek a siker jelei annak a nem szokványos gazdaságpolitikának a nyomán, amelyet a kormány folytat. A leminősítéseket felminősítések fogják követni – mondta a miniszterelnök.

Az igaz – jegyzete meg Csath Magdolna –, hogy a leminősítésekkel üzennek a piacoknak: „itt kockázatok vannak, amelyekre hivatkozva szép felárakat lehet felszámítani az állampapírpiacon”, s ebbe a folyamatba illeszkedett bele a Magyar Nemzeti Bank is, amikor kamatot emelt, de Magyarország mindennek ellenére állja a sarat – tette hozzá a közgazdász.