„A felmérésre azért volt szükség, hogy megismerjük a környezetünket” – hangsúlyozta Dippold Péter, az OSZK főigazgató-helyettese. Kiemelte, egyre inkább megváltozik a könyvtárak szerepe, keresik a helyüket, ezért a kutatás segít az intézmények jövőjének meghatározásában. Átfogó olvasáskutatás korábban 1964-ben, 1985-ben, 2000-ben és 2005-ben volt Magyarországon, korábban 18, ezúttal 15 éven felülieket kérdeztek. Egyre sűrűbben kell elkészíteni ezeket, mert öt év ma már óriási idő – tette hozzá.
Gergely Ferenc kutatásvezető elmondta, a szabadidős tevékenységek felől indultak az olvasási szokások vizsgálata felé, így összetettebb eredményt kaptak. Elsősorban arra kérdeztek rá, hogy az egyes elfoglaltságok mennyire vonzók, mekkora igény van rájuk. A reprezentatív felmérés alapján a lakosság jól elhatárolható csoportokra osztható, akik eltérően viszonyulnak az olvasáshoz is: a kultúraorientált városiak és vidékiek vesznek a kezükbe leggyakrabban könyvet, a szórakozni vágyó fiatalok a kultúra könnyedebb válfaját keresik, ugyanakkor ők használják leggyakrabban az internetet. A megkérdezettek közel 45 százalékát a televízión kívül szinte semmi sem érdekli, ők főleg alacsony végzettségűek, túlnyomóan idősebbek.
Mi lép a televíziózás helyére?
Gergely hangsúlyozta, úgy tűnik, megállt a könyvet egyáltalán nem olvasók arányának növekedése: a 2005-ös 60 százalékról (18 éven felüliekre korrigált adatok szerint) 49-re esett vissza. A megkérdezettek húsz százaléka legalább havonta egy könyvet elolvas, viszont a szórakozni vágyó fiatalok csoportjába tartózók negyedévente maximum egy köteten rágják át magukat – tette hozzá a kutatásvezető. Utóbbiak ugyan kevesebbet néznek tévét, de ennek helyét az olvasás helyett az internet vette át. Ugyanakkor – mutatott rá Gergely – ez a réteg az, amely a leginkább megnyerhető a könyveknek, hiszen legalább olvasnak, ha szórakoztató irodalmat is. Örömhír, hogy akik olvasnak, azok egyre intenzívebben teszik – fogalmaz. A közvélemény-kutatás szerint az összes válaszadó 46 százaléka tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét, ezt követi a rangsorban a rádióhallgatás, majd az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek és a könyvek olvasása.
A felmérésből kiderült, hogy a leginkább elvárt szempont egy könyv esetén, hogy fordulatos cselekménye legyen, és magával ragadjon. Ugyanakkor a kultúraorientált megkérdezetteknél már a mondanivaló és az elgondolkodtatás is legalább ennyire fontos. Egyelőre a hagyományos formátumokat nem fenyegeti veszély, alig néhányan szeretnék számítógépen, illetve e-book-olvasón lapozni a könyveket.
Jókai, Gárdonyi, Lőrincz L. László az élen
A kedvenc írók Top 10-es listáját, mint eddig mindig, Jókai Mór vezeti, de az öt évvel ezelőtti 22 százalék helyett már csak a megkérdezettek 9,2 százalékánál. Őt Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán és Rejtő Jenő követi, egyetlen külföldiként Agatha Christie szerepel a klasszikusok uralta élmezőnyben. Az első tízet ugyanakkor csak a válaszadók húsz százaléka jelölte meg, a továbbiakban rengeteg egyszázalékos eredmény van. Gergely Ferenc hangsúlyozta, hogy ezekbe az eredményekbe az elvárt válaszadói magatartás is belejátszhat, hiszen a legfrissebb olvasási élményeknél már jóval szélesebb a toplista skálája. Lőrincz L. László vezet (3,8 százalék) Danielle Steel előtt, de ott van Dan Brown, J. K. Rowling (Harry Potter), Dallos Sándor és Stephenie Meyer (Alkonyat-trilógia) is. A kedvenc olvasmány továbbra is az Egri csillagok, megelőzve a Harry Pottert és A Pál utcai fiúkat.
A könyvtári tagok aránya enyhe mértékű (11,7-ről 14,3 százalékra) növekedést mutat. Különösen érdekes, hogy a 15–24 éves fiatalok 29 százaléka aktív könyvtárhasználó, ami azt igazolja, hogy az intenzív internethasználat nem jár negatív hatással erre a tevékenységre – emeli ki a kutatási összefoglaló. A könyves rendezvények látogatottsága ugyanakkor igen alacsony, a megkérdezettek átlagosan két százaléka érdeklődik irántuk. Bár egyre többen interneteznek, számuk még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől.
Meglepő eredmények
Ládi László, az OSZK projektmenedzsere szerint a felmérés egyik legmeglepőbb tanulsága a csupán szórakozni vágyók nagy száma. Nagyon felszínes a kultúra iránti igényük, sokkal jobban kell rájuk koncentrálni – tette hozzá. Ládi hangsúlyozta, a családi olvasás évét elvileg azért indították, hogy a fiatalokat bevigyék a könyvtárba, ezzel szemben a a kutatásból kiderült, hogy a fiatal olvasók aránya majd duplája az idősebbeknek. Így a cél most már az, hogy a fiatalokon keresztül csalják be a rendszerből kiesetteket. További tanulság, hogy a könyvtáraknak is jóval intenzívebben kell használni az internetet, kiemelten a közösségi oldalakat.
A közvélemény-kutatás az OSZK Támop pályázatához kapcsolódóan készült, a 2011 tavaszáig tartó projekt célja, hogy a családokban idejekorán felismerjék az olvasás mint alapkészség, mint műveltségi tényező és mint szabadidős tevékenység jelentőségét, biztosítva ezzel a felnövekvő generációk kulturális befogadóképességének fejlesztését.
origo.hu
Sofőr és utasa is kirepült az autóból, súlyosak a sérülések
