Politikai döntés volt a kötelező pénztári tagság létrehozása

Egy baloldali közgazdász a 2006-os választások megnyerése után a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását ajánlotta a lakossági megszorítások helyett a szocialistáknak. A Kossuth Klubban rendezett szombati konferencián az MSZP társadalompolitikai tagozatának elnöke arról beszélt, hogy a Horn-kormány szakmai hatástanulmányok nélkül vezette be a pályakezdők kötelező tagságát.• Már 2006-ban figyelmeztette Gyurcsányékat, félreállították + Hang

Mennyi a reálhozam? – ezt a kérdést várhatóan milliók teszik fel a következő hónapokban a magánnyugdíjpénztáraknak. Az állami nyugdíjrendszerbe visszatérő tagok adómentesen vehetik fel a megtakarításuk infláció feletti részét.

Kun János a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt az előző ciklusban. 2009-ben a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer működésképtelenségéről írt cikket a Népszabadságban. Két nappal később megköszönték a munkáját a kancellárián. A közgazdász először a 2006-os választási győzelem után figyelmeztette a szocialistákat a veszélyekre. „Amikor Gyurcsánynak be kellett vezetni a megszorító intézkedéseket, akkor beszélgettem egy barátommal a Pénzügyminisztériumban, és mondtam, hogy miért nem a magánnyugdíjpénztárakat szüntetitek meg, az sokkal fájdalommentesebb lenne, mint húsba vágó megszorító intézkedéseket csinálni” – mondta Kun János közgazdász.

Az önkéntes biztosítópénztárakat tömörítő Magyar Pénztárszövetség számításai szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer fenntartása 3500 milliárd forintjába került a magyar államnak az elmúlt 12 évben. Az érdekképviselet elnöke arra emlékeztet, évről évre a költségvetés pótolta ki azt az összeget, amelyet a munkavállalók az állami nyugdíjalap helyett a magánkasszáknak utaltak. Czöndör Gyula egyébként a pénztárszövetség mellett az MSZP társadalompolitikai tagozatának is elnöke. Czöndör Gyula azt mondta: „1996–97-ben, amikor ez a rendszer létrejött, mindenféle szakmai megalapozást nélkülözött, és kifejezetten politikai döntést hozott az akkori kormányzat és az akkori parlament”.

A tőkefedezeti pillér megszüntetésével a Gyurcsány-kormány idején létrehozott nyugdíjkerekasztal állandó meghívottja is egyetért. Németh György nyugdíjszakértő azonban továbbment volna, mint a kormány, és meghatározta volna a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok majdani járandóságának kiszámítási elvét is. „Csinálunk egy úgynevezett járulékkal meghatározott nyugdíjrendszert, ahol a majdani nyugdíj csak két dologtól függ: az egyik a befizetett járulékok összege, természetesen kamatostól, a másik pedig a nyugdíj-megállapítás pillanatában a várható élettartam” – közölte Németh György.

A konferencia előadói abban egyetértettek, hogy a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításait nem szabad folyó kiadásokra fordítani.

(HírTV)