Vajon mi fogja megfékezni a „szétesés új hullámát”?

Afrikán át Európáig figyelhető meg az a folyamat, amire a nemzeti identitások egyre erősebb szerepe és új államok létrejötte a jellemző – mutat rá elemzésében Dominique Moisi. A kutató szerint az Európai Uniónak a belső értékeit kell rendeznie és nem szabad tovább bővíteni a közösséget.

Elképzelhető-e, hogy a húsz évvel ezelőttihez hasonló átalakulás előtt áll a világ? – teszi föl a kérdést Dominique Moisi, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének munkatársa legújabb cikkében. Az 1990-es években a Szovjetunió összeomlása és az egykori Jugoszlávia véres szétesése a független államok rohamos növekedésével járt. A nemzeti identitások most látható megjelenésének új hulláma Afrikától Európáig húzódik – hangsúlyozza a kutató.

Januárban függetlenségi népszavazást tartanak Dél-Szudánban és annak sikere esetén további hasonló kezdeményezések lehetnek az afrikai kontinensen – tette hozzá. Az új nemzetek létrejötte 1993-ban a független Eritrea születésével kezdődött, de Szomália, Elefántcsontpart és Nigéria területén is elképzelhető új alakulatok létrejötte – szerepel a cikkben.

Kinyílik-e „Pandora szelencéje”?

Moisi szerint Afrikában alapvetően a gyarmattartók felelősek a mostani „rossz” határokért, amelynek hatásait pánafrikai szervezetek sem tudták megoldani és ezért sokszor a status quo megőrzésében látták a konfliktusok megoldását. A szerző úgy látja, vagy kinyitják „Pandora szelencéjét”, vagy pedig megőrzik a jelenlegi status quót, amely már eddig is rengeteg véres eseményt hozott. A korábban brutális viselkedéséről ismert szudáni vezetés adja a jó példáját annak, hogyan kell egy elszakadási folyamatot lefolytatni. A fő kérdés most az, hogy ez a modell példaértékű lesz-e Afrika-szerte – írja Moisi.

Elefántcsontparton Laurent Gbagbo jelenlegi elnök választási veresége ellenére nem távozott a hatalomból, ami elősegítheti az ország etnikai alapon való felbomlását. Ezt azért valószínűsíti a cikk szerzője, mivel a rivális jelöltek közti szavazatmegoszlás etnikai csoportok szerint történt, ami jelentős megosztottságra vall. Moisi szerint ez az etnikai ébredés nem tekinthető csupán afrikai jelenségnek.

Európa sem marad ki

Európában az egyik legerősebben Belgiumban jelentkezik ez a probléma, ahol a politikai elit képtelen kezelni a flamand és a vallon kisebbség közötti intézményes együttélés szabályait. Európa-szerte egyre több államban vélekednek úgy a kisebbségekhez tartozók – többek között a katalánok –, hogy miért dolgozzanak a „lusta többség” kedve szerint. Természetes, hogy Európa nem Afrika, ahol az erőszak és a kétségbeesés a szétesés motorja. Az öreg kontinensen napjainkban a feszültségek csak gazdasági téren jelentkeznek. Az elemzés írója szerint azonban a gazdasági válság mélyülésével nagyobb tere lehet majd a „szétesés új hullámának”.

Moisi úgy véli, hogy az unió 27 tagállamát már ma is nagyon nehéz sikeresen működtetni. Az EU-nak, amely egy mély identitási krízisben van, nem új államokra, hanem új ideákra ás narratívákra van szüksége, egy minőségi, nem pedig mennyiségi változásra. A kutató felidézte Daniel Bell amerikai szociológus azon kijelentését, hogy az állam túl nagy ahhoz, hogy a kis problémákat megoldja, de túl kicsi ahhoz, hogy a nagyokkal elbánjon. A globalizáció korában a nemzet vált az identitás védelmezőjének erősebb szereplőjévé, mint az állam, amely a pénzügyi krízis kirobbanását követően erősebbnek tűnik, mint a piac – mutatott rá Moisi.

Két folyamat zajlik egyszerre

Míg napjainkban a helyi identitások erősödése az államok egy részében a széteső tendenciákat erősíti, addig máshol neoimperialista hagyományok élednek újjá – szerepel az írásban. Orosz- és Törökországban a nagyhatalmiság az identitás természetes része, amely mélyen gyökerezik ezekben a társadalmakban.

Moisi azzal zárja írását, hogy talán egy nap, ha az emberek a 21. század első évtizedére úgy tekintenek majd, amely a 20. század utolsó évtizedének logikai folytatása, akkor világosan látni fogják azt a folyamatot, ahogyan a válságokkal teli világ saját kereteinek újbóli kijelölésén fáradozott.

(Forrás: project-syndicate.org)