A Szentszék és a Magyar Köztársaság 1990-ben létesített egymással újból diplomáciai kapcsolatokat. Győriványi Gábor a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy kérte a Szentatyát: segítsen abban, hogy a magyar nyelvű liturgia minél szélesebb körben járulhasson hozzá a magyarok önazonosságának megtartásához. Hozzátette: a maga feladatának többek között azt tartja, hogy segítse a katolikus egyházat abban, hogy Magyarországon be tudja tölteni társadalmi szerepét, és problémamentes legyen az egyház és az állam együttműködése a magyar nemzet érdekében.
A pápa a magyar diplomata fogadásakor reményének adott hangot, hogy a mély sebek, amelyeket az országban a csaknem 45 éven át uralkodó materialista világnézet okozott, tovább gyógyulnak a béke, a szabadság és az emberi méltóság tiszteletének köszönhetően.
Mint a Szentatya fogalmazott: a katolikus hit kétségtelenül Magyarország történelmének egyik tartóoszlopa. Kifejtette: Szent István személyes ájtatossága, igazságérzete és emberi erényei ma is, mint akkor, magasrendű vonatkozási pontot, buzdítást és erkölcsi parancsolatot jelentenek mindazoknak, akikre a kormányzás felelősségteljes szerepét bízták. Természetesen nem az az állam feladata, hogy egy adott vallást rákényszerítsen az emberekre, biztosítania kell azonban a lelkiismereti és istentiszteleti szabadságot – nyomatékosította XVI. Benedek.
A pápa utalt rá, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játszott a vasfüggöny leomlásában. Hazánk közelgő EU-s elnökségével kapcsolatban rámutatott: az ország sajátságos küldetése, hogy közvetítsen Kelet és Nyugat között. A Szent Korona alsó, görög részén és felső, latin pántján egyaránt látható Krisztus, valamint a kereszt azt fejezi ki, hogy Keletnek és Nyugatnak kölcsönösen támogatniuk és gazdagítaniuk kell egymást közös spirituális és kulturális örökségükből és élő hitvallásukból kiindulva.
A Szentszék a pápa szavai szerint nyomon követi az új magyar alkotmány előkészületeit, és támogatja azt az elképzelést, hogy előszavában utaljon a keresztény örökségre. Kívánatos, hogy az új alkotmány a keresztény értékekből merítsen ihletet, különösen ami a házasság és a család társadalomban elfoglalt helyzetét és az élet védelmét illeti – szögezte le XVI. Benedek.
A pápa kifejtette: a házasság és a család a polgári társadalom, az országok és a népek egészséges fejlődésének döntő alapját képezik. A házasság egy férfi és egy nő közötti alapvető rend formája, valamint az állami közösség alapsejtje. Európa nem lenne többé Európa, ha társadalmi építményének ez az alapsejtje eltűnne, vagy lényegileg átalakulna. Az egyház nem helyeselheti azokat a törvényhozási kezdeményezéseket, amelyek a házaspárok és családok alternatív modelljeit – például az élettársi kapcsolatot, az azonos neműek „házasságát” és más formákat – kívánják érvényesíteni. Ezek a természeti jog alapelveit gyengítik, és relativizálják az egész törvényhozást, valamint a társadalom értéktudatát – mutatott rá XVI. Benedek.
A katolikus egyház, mint a többi vallási közösség, fontos helyet foglal el a magyar társadalomban. Széles körben elkötelezte magát intézményeivel az oktatás, a kultúra, a társadalmi segélynyújtás terén. Ezáltal hozzájárul az ország valóban szükséges erkölcsi építéséhez. Az egyház bízik abban, hogy az állam támogatásával továbbra is folytathatja és növelheti ezt a szolgálatát az emberek javára és az ország fejlődésére – mondta XVI. Benedek pápa, majd kifejezte abbéli reményét, hogy az állam és a katolikus egyház közötti együttműködés tovább folytatódik.
Végül a Szentatya sikeres munkát kívánt Győriványi Gábor nagykövetnek, kérve Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalmát személyére és az egész országra.
(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)
Orbán Viktor
Interjú Orbán Viktorral az aszályvédelemről + videó
