Kósa Ádám elmondta, hogy első körben a magyar civil szervezetekkel, majd második körben a kormányzati tényezőkkel is megvitatja készülő jelentését, amely az Európai Unió (EU) valamennyi tagországáról szól. Ugyanakkor a magyarországi tapasztalatok is fontosak, és be kívánja építeni a civil szervezetek kiegészítő javaslatait a jelentésébe – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy március 31-én Brüsszelben már találkozott a fogyatékkal élők 35 európai civil ernyőszervezetének képviselőivel, hogy egyeztessen készülő jelentéséről. A konzultációk után április 27-ig egészülhet ki módosításokkal a jelentés, amelyet megvitat majd az Európai Parlament (EP) is – tette hozzá.
Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke hozzászólásában elmondta, hogy Kósa Ádám jelentésének „hazai szempontból is hatása lehet”. Kiegészítésként javasolta az akadálymentesítés minimális követelményeinek meghatározását és elfogadtatását, mivel több uniós országban még nincsenek ilyen szabályok. Ugyancsak fontos területként említette meg a fogyasztóvédelmet, amely speciális megközelítést igényel a fogyatékosok esetében.
Tapolczai Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője javasolta, hogy kerüljön be a dokumentumba a jelnyelvi tolmácsok képzése. Posta Ákos István, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Fogyatékkal élők a médiában szakosztályának vezetőségi tagja ennek kapcsán megjegyezte, hogy az uniós tervekben szerepel jelnyelvi egyetem létrehozása. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a rokkantak számára országonként eltérő juttatások járnak, ami tulajdonképpen diszkrimináció, ezért bizonyos jogokat egységessé kellene tenni mind a 27 tagállamban.
Gyene Piroska, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) elnöke a fogyatékkal élők jogi egyenlőségének kinyilvánítását kérte. Pordán Ákos, a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a sokszor kiszolgáltatott fogyatékkal élők számára fontos lenne az áldozatvédelem a bentlakásos intézményekben és a családokban is. Javasolta, hogy a szegénység elleni küzdelemben említsék meg a fogyatékkal élők családjainak támogatását is.
Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egységesíteni kellene a közterületi akadályokat jelölő utcakövek mintázatát, hogy a vakok és gyengén látók könnyebben felismerjék és használni tudják azokat. Szerinte a vakvezető kutyák ugyan jelenleg mindenhová bevihetők Magyarországon, néhány esetben azonban indokolt lenne, hogy kint maradjanak. Elsősorban akkor, ha meg lehetne oldani biztonságos elhelyezésüket, amíg gazdájuk az ügyeit intézi – mondta.
A hozzászólások összegezése után Kósa Ádám megemlítette még, jelentésében javasolni kívánja, hogy amikor az EU a következő egy évben módosítja a közbeszerzési szabályokat, mindig vegye figyelembe a fogyatékkal élők szempontjait. Hangsúlyozta, hogy az EU súlyosan öregedő társadalmaiban a fogyatékkal élőknek elkészülő szolgáltatások később az idős társadalmi rétegek életminőségét is javítják. „A jogalkotók ma úgy gondolják, hogy ezek a szolgáltatások drágák, de tudniuk kell, hogy hamarosan az idősödő társadalom is szembekerül ezekkel a kérdésekkel” – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
