Beszámítható Képíró Sándor, folytatódhat a büntetőper

Folytatódhat a háborús bűntett elkövetésével vádolt Képíró Sándor volt csendőr százados büntetőpere, mivel az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a 97 éves férfi nem gyengeelméjű, nem szenved tudatzavarban és képes az információk befogadására és megértésére.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/783101" target="_blank"><strong>• Elnapolták a pert: Képíró „agya nem érti, mik hangzanak el”</strong></a>

MNO
2011. 05. 19. 10:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Bíróságon zajló csütörtöki tárgyalási napon a bíró ismertette az ügyész indítványára elrendelt igazságügyi orvos szakértői véleményt, amely a vádlott vizsgálata alapján azt is tartalmazza: nyugodt körülmények mellett jól lehet vele kommunikálni és képes a vád megértésére.

Képíró Sándor mindkét fülére közepes-nagyfokú ideggyulladásban szenved, látása lehetővé teszi, hogy olvasson. Nyugodt körülmények között jól lehet vele kommunikálni, a kérdéseket jól megérti. Képes a vád megértésére, a megfelelő hallásjavító eszközökkel képes a körülötte zajló történések érzékelésére és megértésére – írta az orvos szakértő.

A szakvélemény ismertetését követően a bíró Nagy János főhadnagy 1948-ban tett vallomásait olvasta fel. A népügyész előtt és a szegedi bíróságon tett terhelő vallomásai szerint az újvidéki razzia során Képíró Sándor közreműködött harminc civil kivégzésében. A bíró elmondta, hogy megtalálták a Nagyra vonatkozó első- és másodfokú ítéleteket, illetve egyéb okiratokat is. Ezekből kiderül, hogy Nagyot nemcsak a harminc ember kivégzésében tett közreműködése miatt ítélték első fokon halálra, hanem mert meggyilkolt egy szerb pópát, és közreműködött abban a kísérletben, amely során egy újvidéki szállótulajdonos családot akartak kivégezni állítólagos partizántámogató tevékenységük miatt. Az ítéletet később életfogytiglanra változtatták, majd szabadult a börtönből.

Az 1981-ben elhunyt Nagy János annak idején azt vallotta: az 1942. januári razzia harmadik napján találkozott Képíróval, aki azt mondta neki, hogy menjenek a városba egy ellenőrző körútra, mert a parancsnokok nincsenek megelégedve a razzia eddigi eredményeivel és utasítást adtak a fegyverhasználatra.

Az úton találkoztak harminc fogollyal, akit – vallomása szerint – Képíró emberei szedtek össze. A volt csendőr százados arra kérte az odaérkező teherautó sofőrjét, hogy a foglyokat vigye a Duna-parti kivégzőhelyre, Nagy pedig kísérje el őket. Ő ezt végrehajtotta, a harminc embert kivégezték. Ezt jelentette Képíró Sándornak, aki Nagy szerint tudomásul vette az elhangzottakat. Nagy beszélt a szállótulajdonosok esetéről is, vallomása szerint a család Képíró közbenjárásának köszönhetően menekült meg.

Az elhangzottakról Képíró Sándor a tárgyaláson azt mondta: szemenszedett hazugság a harminc ember meggyilkolása, ő nem ítélhetett halálra senkit. Nagyot – aki azt vallotta, hogy az egyetemről ismerték egymást – nem ismerte, nem tudja, ki lehet. A vádlott egy „Pozdor” nevű zászlósról tett említést, amit a Nagyról most elmondtak, szerinte arra a férfira illik. Képíró szerint Nagy azért vallhatott ellene, hogy őt megbélyegezzék. A tárgyalás jövő hét kedden folytatódik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.