Negyven százalékkal csökkent a bolti lopások száma az elmúlt évben a szabálysértési törvény módosításának hatására – közölte a belügyminiszter keddi miniszteri meghallgatásán az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ülésén. Pintér Sándor az iparkamarák adataira hivatkozva azt mondta, a csökkenést a közértekben, a kiskereskedelmi üzletekben tapasztalták. Beszámolt arról is, hogy a három csapásként ismertté vált törvény pozitív hatásai is érzékelhetők, de annak igazi hatásait csak később lehet lemérni.
Nem kerülne pénzbe a fogva tartás
Elmondta, a korábbinál intenzívebb rendőri munka eredményeként túlzsúfoltság alakult ki a büntetés-végrehajtási intézetekben, amelyek jelenlegi kihasználtsága 138 százalékos. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy még ebben a hónapban átadják az újjáépített budapesti Gyorskocsi utca börtönt. Közölte, a fogvatartottak foglalkoztatásáról is gondoskodni akarnak. Elmondta, a rendőregyenruhák gyártása megkezdődött a bv-intézetekben, és a jövőben azt szeretnék, ha valamennyi rendőrségi, honvédségi és egyéb állami tulajdonban lévő vállalatok egyenruháit is a bv-intézetekben gyártanák.
Kérdésre reagálva hangsúlyozta, a börtönfelújításokat nem ppp-konstrukcióban akarják megoldani, hanem azok jelentős részét a fogva tartott szakemberekkel kívánják végrehajtani. Ezzel összefüggésben elmondta, a cél az, hogy a jövőben a fogvatartottak a teljes belső ellátást – például az étkeztetést – biztosítani tudják. Arra mutatott rá, hogy így nem az államnak kerül pénzbe a fogva tartás, hanem a fogvatartottak gondoskodnak majd magukról. Jelezte: van akkora földterülete a bv-intézeteknek, amiről el tudják majd magukat látni.
„Nem lenne szerencsés egy demokráciában”
A Terrorelhárítási Központ (TEK) működésére vonatkozó kérdésekre a belügyminiszter arról beszélt, fegyveres bűnözőkkel szemben eddig több mint harminc esetben léptek fel. Arra az ellenzéki felvetésre, hogy hány terroristát fogott el a TEK, Pintér Sándor visszakérdezett: hány terrorcselekmény történt az elmúlt időszakban? A miniszter szerint mivel egy sem történt, ez azt jelzi, hogy a TEK jól dolgozott. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolva arra mutatott rá, hogy az egy bejegyzett szervezet. Mint mondta, a kérdés az, hogy a bejegyzés a társadalmi elvárásoknak és a törvényességnek megfelel-e. Hozzátette: úgy tudja, hogy ezt a Legfőbb Ügyészség vizsgálja.
Vona Gábor korábbi gárdamellény-viselését az Országgyűlés üléstermében nem a Belügyminisztériumhoz tartozó kérdésnek ítélte. Bárándy Gergelynek (MSZP) arra az álláspontjára, amely szerint a rendőrségnek 48 órán belül intézkednie kellett volna, a miniszter arról beszélt: szerinte az üléstermen belüli rendet a képviselőknek közös megegyezés alapján kell megoldaniuk, a házszabály keretein belül. Pintér Sándor elmondta, azt szeretné, ha az Országgyűlésben, az ülésteremben felmerülő problémák miatt nem a rendőrségnek kellene beavatkoznia. Mint mondta, nem lenne szerencsés egy demokráciában, ha ezeket a gondokat rendőri eszközökkel kellene megoldani.
Száz százalékig bízik a magyar rendőrségben
A rendvédelmi szakszervezetek hét pontba foglalt követeléseiről szólva azt mondta: azok közül kettővel teljesen egyetért a belügyi vezetés, másik kettőnél „vannak viták”, és vannak olyanok is, amelyekről nem tudnak tárgyalni, mert „olyan mértékű az elvárás”. A gyöngyöspatai helyzetről szólva azt hangoztatta: jelenleg olyan rendőri erőkkel vannak jelen a településen, hogy még a „leejtett gombostűt” is megtalálnák.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a belügy jogértelmezése szerint ha valaki egy népcsoportot megfélemlít, az garázdaságnak minősül. Hozzátette: Gyöngyöspatán intézkedtek azokkal szemben is, akik „garázdálkodva, felfegyverkezve, csoportosan megtámadták a félelemkeltőket”. A belügyminiszter meghallgatása során többször is azt hangoztatta, hogy teljesen, „száz százalékig” bízik a magyar rendőrségben.
Még nincsen döntés
Még nem született kormányzati döntés arról, lesz-e a jövőben bírósági önigazgatási testület – közölte a közigazgatási és igazságügyi miniszter keddi, országgyűlési bizottsági meghallgatásán. Navracsics Tibort a képviselők egyebek mellett az igazságszolgáltatási reformról kérdezték. Közölte, a reformra az év második felében kerül sor, akkor kívánnak arról szakpolitikai vitát folytatni. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jövőjére vonatkozó ellenzéki kérdésekre arról beszélt, ez egy olyan kérdés, amely az intézmény létrehozatala óta létezik. Hozzátette: vannak, akik korábban támogatták az intézményt, ám most úgy látják, hogy rossz lépés volt a felállítása. Példaként említette a kérdést feltevő Bárándy Gergely (MSZP) édesapját, aki egy szakmai konferencián azt mondta, szerinte inkább meg kellene szüntetni az OIT-t. Navracsics Tibor közölte, ő ennyire nem radikális, ám saját véleményét nem kívánta kifejteni. Elmondta, az európai országok között mindenre találtak példát. Így van ország, ahol van önigazgatási testület, van, ahol nagy önállósággal, és van, ahol kevesebbel, ám van olyan ország is, ahol nincs ilyen testület. Példaként említette Ausztriát, ahol nincs bírósági önigazgatási testület, sőt ott az igazságügyi miniszternek egyedi utasításadási joga is van az ügyészség felé.
A miniszter azt hangoztatta: nyitott akármelyik megoldásra, ha az garanciát nyújt a két fontos szempontra, a függetlenségre és a hatékony működésre. Navracsics Tibor kérdésre azt is leszögezte, a bírák kinevezése továbbra is az államfő kezében marad. A bírák nyugdíjazásáról szólva pedig azt mondta, az érintettek nem január 1-jével mennek nyugdíjba, hanem ekkortól kezdődnek a felmentések.
(MTI)
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Magyarország pólókirályság!
