A magyar libamájtermelés évente 1800 tonna, ebből körülbelül 8 milliárd forint származik. Összesen 18-20 milliárd forintos bevételt jelent mintegy hatmillió liba és kacsa feldolgozása. A világ libamájtermelésének (Kínát nem számítva) 70-80 százaléka hazánkból kerül ki. Az ázsiai ország az utóbbi évtizedekben nagyon beindult, de termékeik Európába való behozatala egyelőre nem megoldott – hangsúlyozta a keddi sajtótájékoztatón Elekes Lajos, a Merián Foods Kft. ügyvezetője.
Ne csak alapanyagot gyártsunk!
Magyarországon közvetlenül mintegy húszezer ember dolgozik a szektorban, az exportból évi 40 millió eurós bevétele van hazánknak. Az előállítás Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye területét érinti, a vágókapacitás is igen koncentrált, ez főképp két vágóhidat jelent. A máj feldolgozására főleg Franciaországban kerül sor. Termelésben is ők jelentenek konkurenciát számunkra, valamint Bulgária. A végtermékek is a franciáknál, valamint Svájcban, a Benelux államokban, Japánban és Spanyolországban a legnépszerűbbek. A libahús fő piacát a német területek jelentik.
Elekes Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes fázisok finanszírozási igénye igen magas, így a végtermék is igen piacérzékeny. Probléma a kukorica áringadozása, ennek köszönhető az utóbbi időben tapasztalt rekordár. Ráadásul egy éven belül is ciklikusak az eladások. További probléma, hogy míg korábban a vágóhidak közvetlenül értékesítették a termékeket, azóta francia közvetítők is beléptek a kereskedelmi láncba, így lecsípve az árrésből. Elekes Lajos szerint beavatkozásra van szükség. Véleménye szerint a teljes termékpályát finanszírozni kellene, és sokkal magasabb feldolgozottságot kellene elérni. A marketing támogatását is fontosnak tartja, valamint a belső és a környező országok fogyasztását is növelné.
Még nem lélegezhetünk föl
2006-ban kommunikációs bomba csapott le az ágazatra – emlékeztetett Poór Csaba kommunikációs szakember. Hangsúlyozta: a Négy Mancs által indított európai szintű hadjárat milliárdos károkat okozott, közvetve 50-60 ezer ember megélhetését veszélyeztetve. A 2010 áprilisáig tartó, hat szakaszból álló támadás a kacsamájjal kezdődött. Majd a tömés betiltását követelték, petíciókat indítottak, bojkottra szólították fel a német áruházakat. A kormány reakciója sokáig késett, a libamájtörvény válasznak szánt elfogadása Poór Csaba szerint pedig kérdéses, hogy helyes volt-e. A kabinet sokáig pert is fontolgatott, ami valószínűleg rengeteg pénzt emésztett volna fel, eredmény nélkül. Így jobb is, hogy nem került rá sor – hangsúlyozta a szakember, aki hozzátette: még nem lélegezhetünk föl, újabb támadások várhatók.
A Négy Mancs nemcsak a nemzetközi figyelemfelkeltésre helyezett nagy hangsúlyt, hanem a felvásárlókat is nyomás alá helyezte, online marketingben pedig nagyon erősek – összegezhető kampányuk sikerének titka. Poór Csaba megállapítása szerint a magyar fél így nehéz helyzetben volt, ráadásul nem volt összehangolt, komoly stratégia, csak egyéni próbálkozások, ráadásul tudományos és jogi érveket hangoztatva, ami a közérthető vádak ellen nem vezethetett eredményre. Ezért aztán az elveszített pozíciók visszaszerzéséhez nemzetközi marketingstratégiára lenne szükség komoly anyagi forrásokkal – tette hozzá. A hazai fogyasztást is növelni kellene, a cél az lenne, hogy évi 30 dekagramm libamájat egyen minden magyar. Ezek első lépése az orosházi libamájfesztivál 2008-as elindítása volt, ahova idén az összes hazánkba akkreditált nagykövetet meghívták.
Háromirányú kommunikáció
Dull Péter, aki a támadás idején a berlini mezőgazdasági attasé volt, hangsúlyozta: a Négy Mancshoz hasonló szervezetek komoly előnye, hogy nem kell valósat állítaniuk, míg a cáfolatnak tényekre kell épülni. A Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta: még 2008 őszén hungarikum lett a libamáj. A hungarikumtörvény-tervezet már tárcaközi egyeztetés alatt áll, nyáron az Európai Bizottság elé kerülhet, ősszel pedig elfogadhatja az Országgyűlés – tette hozzá.
A perre szánt pénzt inkább pozitív kampányra fordították, a támadás intenzitása ezt követően csökkent. A minisztérium háromirányú marketinget tart szükségesnek. Ennek egyik iránya a hazai piacra irányul, a másik a hagyományos, libamájat vásárló országok felé. Itt tudományos alapú érvelésre van szükség, hiszen gasztronómiai kultúrájuk révén van fogadókészség erre. A német nyelvű, valamint az északi országok lakossága viszont kevésbé fogyaszt libamájat, inkább húst. Náluk nem érdemes cáfolni, nem szabad részletes információkat közölni, hiszen ez csak erősíti a gyanújukat. Ezeken a piacokon a vásárolt termékek pozitív tulajdonságait kell kiemelni. Hangsúlyozni kell a családi gazdaságok szerepét, valamint azt, hogy az európai kultúra része a hízott liba – mondta Dull Péter. Hangsúlyozta, hogy az állatvédő szervezetek csak gazdasági érdekcsoportokkal a hátuk mögött tudnak eredményesen fellépni.
Együtt, de hogyan?
Az Agrármarketing Centrum tevékenysége leginkább a hazai piacra irányul, külföldön főképp a nagyobb rendezvényeken való megjelenést támogatják. A gyártók ma még főleg önállóan próbálkoznak, ezért az ágazat szeretne létrehozni a közös kampányra egy szervezetet, ehhez keresik a forrásokat.
A vevőre kell koncentrálni – jelentette ki Szigeti Orsolya, a Kaposvári Egyetem docense. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztó mára kiszámíthatatlanná vált, míg korábban racionális döntést hozott, ma már az érzései vezetik. Ezért a termékpályát „az asztaltól a szántóföldig” kell megtervezni. Egy 2009-es felmérést ismertetve elmondta: a magyarok 35 százaléka fogyaszt libamájat, általában évente 2-3 alkalommal, de magyar terméket. Az elutasítás fő oka a drágaság. Közös marketingkoncepciót kell kidolgozni, ami illeszkedik az országimázshoz is. Erős kormányzati szerepvállalásra is szükség van, valamint a termelői csoportok összefogására – hangsúlyozta Szigeti Orsolya.
A június 3–5. között megrendezendő orosházi III. Libamájfesztivál költségvetése 25-30 millió forint, melyet Orosháza önkormányzata, valamint a támogatók finanszíroznak. Idén először a máj mellett a húsra is koncentrálnak.
