Másképp kell felkészülni a természeti katasztrófákra

A hazai katasztrófavédelmi rendszer átalakítását, az önkormányzatok feladat- és hatáskörének felülvizsgálatát, a települések veszélyeztetettségi besorolásának felülvizsgálatát javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a természeti katasztrófák megelőzésére, elhárítására és azok következményeinek felszámolására kialakított rendszerek vizsgálata alapján.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a központi szervek által, illetve kockázatelemzés alapján kiválasztott 80 önkormányzat elmúlt kétéves tevékenységét áttekintő jelentést ismertetve pénteken, budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: természeti katasztrófa esetén „az öngondoskodás” szerepe kell, hogy legyen a legnagyobb, a legfontosabb, nem lehet mindig minden segítséget kívülről várni. A számvevőszék vezetője hangsúlyozta: „a katasztrófák elleni védekezés nemzeti közügy”.

Az ÁSZ vizsgálatának eredménye szerint az árvíz és a belvíz elleni védekezésre felhasznált központi forrásokból az önkormányzatok egymillió forint ráfordítással 68 millió forintnyi értéket mentettek meg, így a források felhasználását hatékonynak értékelik. Ugyanakkor megállapították, hogy a katasztrófavédelmi rendszer működését a rugalmatlan, utólagos finanszírozási rendszer és a forrás csökkenése is nehezítette.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2008-ban 19 milliárdból gazdálkodott, míg 2011-es előirányzata csak 11 milliárd forintot tesz ki. A vízügyi szolgálat forrása 2009-ben 16,8 milliárd volt, ez erre az évre 14,7 milliárdra csökkent. Az ÁSZ ugyanakkor sikerként értékeli, hogy Magyarország az EU szolidaritási alapjától 6,4 milliárd forintot tudott igényelni. A számvevőszéki vizsgálat szerint a tavalyi árvízzel kapcsolatos kiadások és a károk mértéke mintegy 75 milliárd forint volt, ennek harmadát a védekezési költségek tették ki.

A vizsgált önkormányzatok fele nem rendelkezett védekezési tervvel, de a meglévők fele is használhatatlan volt – mondta az ÁSZ elnöke, hozzátéve, hogy egy-egy helyhatóságnak többféle védekezési tervet (árvízi, polgári védelmi) is kell készítenie. Domokos László rámutatott arra, hogy hiányzik a szakember, a katasztrófahelyzetekben a polgármesterek egyéni felkészültségük és rátermettségük alapján dolgoztak, ezért a számvevőszék a településvezetők felkészítését, valamint a védművek megerősítését, ellenőrzését tarja szükségesnek.

A számvevőszék a vizsgálat alapján azt javasolja, hogy a katasztrófavédelmi rendszerek szabályozási, szervezeti és működési, illetve finanszírozási rendszerének átalakítása mellett adaptálják a NATO és az EU szabályrendszerét, alakítsák át és vizsgálják felül az önkormányzatokhoz telepített hatásköröket, valamint a települések veszélyeztetettségi besorolását. Javasolják továbbá a karitatív szervezetek kiszámíthatóbb, előre lefektetett elveken alapuló bevonása lehetőségének vizsgálatát, mert megállapításaik szerint a segélyszervezetek mintegy kétmilliárd forint adományt és pénzeszközt tudtak a veszélyhelyzet ideje alatt mozgósítani. Megjegyezték, az OKF által négy segélyszervezettel kötött múlt évi megállapodás jó irányt jelent, de az csak eseti és egyedi lépés.

Az ÁSZ a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban nem folytatott vizsgálatot, mert az az ipari katasztrófák körébe tartozik. Domokos László a sajtótájékoztatón megjegyezte: a katasztrófaelhárítás fogalma a jelenlegi jogszabályok szerint a belvíz elleni védekezési tevékenységet nem tartalmazza.

(MTI)