A tavaly május közepe óta elfogadott indítványok szinte mindegyike kormánypárti képviselői, illetve kormányzati előterjesztésre született meg. Egy MSZP-s, illetve LMP-s törvényjavaslatból sem lett elfogadott szabályozás. Az ellenzéki kezdeményezések közül a Jobbik javaslatára szavazott meg a Ház egy sporttörvény-módosítást – amellyel lehetővé vált, hogy egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhassák a Nemzet Sportolója címet – és egy házszabály-módosítást, valamint a Jobbik kezdeményezésére állítottak fel a képviselők vizsgálóbizottságot a kolontári iszapkatasztrófa után. Jobbikos kezdeményezés nyomán tartottak politikai vitanapot a népességfogyás megállításáról, és LMP-s javaslatra zajlott politikai vita a lakáshitelesek problémáinak megoldásáról.
A mostani összetételű parlament által megalkotott jogszabályok közül Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait, valamint megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak (Ab) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, amely a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesei megbízatásának keletkezésére és megszűnésére vonatkozó egyes szabályokat módosította.
Alkotmányellenesnek minősítette az Ab tavaly októberben a 98 százalékos különadót; ez év május 31-i hatállyal megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt, majd alkotmányellenesnek nyilvánította a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát is, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Az Ab ezenkívül a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló új törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Az elmúlt egy év alatt házelnökváltáson is átesett parlament – amelynek első elnökét, az államfővé választott Schmitt Pált a fideszes Kövér László váltotta tavaly augusztus 6-án – egyetlen független képviselővel, Molnár Oszkárral kezdett, azóta azonban kivált 2010 októberében a szocialistáktól Szili Katalin, az LMP-frakcióból Ivády Gábor, decemberben pedig a Jobbik képviselőcsoportjából Pősze Lajos, négyre növelve a frakcióhoz nem tartozó képviselők számát.
A fideszes Arnóth Sándor 2011. márciusi halála miatt jelenleg nem teljes létszámú törvényhozásban lemondások miatt hat képviselői helyen történt csere, Domokos Lászlót (Fidesz) Dankó Béla, Horváth Csabát (MSZP) Tóth Csaba, Mikola Istvánt (Fidesz) Cserna Gábor, Pelczné Gáll Ildikót (Fidesz) Daher Pierre, Schmitt Pált (Fidesz) a KDNP-s Stágel Bence, a főpolgármester Tarlós Istvánt pedig Szalay Péter (Fidesz) váltotta.
A parlamenti tájékoztatási rendszer adatai szerint a legtöbbször – 232 felszólalással – az LMP frakcióvezetője, Schiffer András beszélt a plenáris üléseken; a leghosszabban őt kevéssel megelőzve a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki mintegy 19 órában fejtette ki álláspontját különböző kérdésekben a képviselők előtt. A frakcióvezetők közül Lázár János (Fidesz) 43 alkalommal majdnem 5 és fél órában, Vona Gábor (Jobbik) 34 alkalommal 4 órában, Harrach Péter (KDNP) 44 alkalommal 3 óra 20 percben, Mesterházy Attila (MSZP) 29 alkalommal 2 óra 47 percben élt a felszólás jogával. Orbán Viktor miniszterelnök tízszer kért szót és 1 óra 20 percben beszélt a parlamentben. Többen is vannak, akik nem vagy csupán egy alkalommal beszéltek a plénum előtt, a legrövidebben – egy másodpercben – Meggyes Tamás (Fidesz) tette ezt igennel válaszolva egy ügyrendet érintő kérdésre.
(MTI)
origo.hu
Mutatjuk a legsúlyosabb botrányokat Magyar Péter körül
