Bővült a képtár az olasz fővárosban

Bővítették az olasz főváros egyik legnagyobb képtárát: a Barberini-palotában az itáliai festészet immár több mint másfél ezer remekműve csodálható meg.

„A római művészet hatvan év után hazatért” – adta hírül a Corriere della Sera napilap a Barberini-palotában található Galleria Nazionale di Arte Antica nemzeti képtár bővítését. A galériának az utóbbi hatvan évben az olasz fegyveres erők tiszti kaszinójával kellett osztoznia a palotán. Ennek termeit kapta most vissza a képtár. A kedden megnyitott tíz új teremben az eddig raktárban őrzött, 17-18. századi alkotásokat állították ki.

Az olasz főváros központjában lévő palotát 1625-ben Carlo Maderno tervei alapján építtette a VIII. Orbán pápaként ismert Maffeo Barberini. A palotán a barokk Róma két másik építésze, Gian Lorenzo Bernini és Francesco Borromini is dolgozott.

Itália egységesítése után vált képtárrá, majd a második világháborút követően állami múzeummá. A palotában a Barberini, a Chigi, a Torlonia és az Odescalchi családok gyűjteménye kapott helyet, azokkal a festményekkel, amelyeket a múzeum a római zálogházból váltott ki.

A képtár a 13. századtól a neoklasszicizmusig mutatja be az olasz festészet remekműveit, köztük a Caravaggio festette Judit és Holofernészt és a La Fornarinát Raffaellótól. A Barberinik múzeumukról váltak ismertté, de Rómában leginkább a „Quod non fecerunt barbari, fecerunt Barberini” latin mondás terjedt el róluk, vagyis hogy amit a barbárok nem tettek meg, azt megtették a Barberinik. Emléküket őrzi a Barberinik családi címeréből ismert méhecske, amelyet a Pantheon egyik ókori oszlopfőjén hagytak mementóként. A templom kupoláját fedő bronzlemezekből öntötte Bernini a Szent Péter-bazilika baldachinos főoltárát – VIII. Orbán pápa parancsára.

(MTI)