A vidékfejlesztési miniszter a magyar elnökség alatt tartott utolsó uniós miniszteri találkozó után nyilatkozva kifejtette: a számtalan pozitív vélemény, elismerés az ország tekintélyének növelését is jelenti, ennek még további súlyt ad, hogy az elnökséget nagyon kritikus helyzetben (világgazdasági válság és nemzetközi konfliktusok idején, kritikus élelmiszer-piaci válsághelyzetekben) sikerült eredményesen végigvinni. Fazekas Sándor hangoztatta: az elnökségnek köszönhetően növekedett a Magyarországon felhalmozódott szellemi tőke is. Az uniós elnökség számtalan rendezvényének tapasztalata a szakértők, résztvevők számára „kitágítja a világot” – fogalmazott a miniszter.
Csak az agrártárca és csak Magyarországon több mint 30 rendezvényen mintegy 2500 vendéget köszönthetett, emellett 450 nemzetközi ülés előkészítése és levezetése hárult az elnökségre. Az utóbbiak közé tartozik nyolc mezőgazdasági miniszteri és három környezetvédelmi miniszteri találkozó. Rámutatott: a megszerzett személyes tapasztalatot és kapcsolatrendszert az ország érdekeinek képviseletében a jövőben is kamatoztatni lehet.
Magyarország kiállta a megmérettetés próbáját
Magyarország az elnökség alatt kiállta a megmérettetés próbáját és saját érdekeit is képviselni tudta – szögezte le Fazekas Sándor. Bizonyítékként megemlítette, hogy a legnagyobb elnökségi agráreredménynek tartott dokumentumban, a közös uniós mezőgazdasági politika jövőjéről szóló következtetésben egyetlen pont sincs, amely Magyarországra nézve hátrányos lenne. Aláhúzta: látványos eredmény az is, hogy az áttörésnek számító élelmiszer-címkézési megállapodásban sikerült elérni, szerepeljen benne a helyi termék megjelölés, ami kiemelten fontos a magyar minőségi élelmiszer szempontjából. Kézzelfogható eredményt jelent magyar szempontból a tejpiaci szabályozás, illetve a tejtermelők helyzetének javítása.
Megfontoltságot és türelmet igényel
Az elmúlt fél évben szerzett tapasztalatai között Fazekas Sándor megemlítette, hogy az elnökség ellátása megfontoltságot és türelmet igényel. Nem szabad rögtönözni, elhamarkodott nyilatkozatokat tenni akkor sem, ha az idő szorít. Szívós egyeztetéssel, kompromisszumépítéssel viszont sok eredményt lehet elérni – fejtette ki. A magyar félév legfontosabb témájának a vidékfejlesztési miniszter a közös mezőgazdasági politika jövőjére vonatkozó tárgyalást minősítette. Kiemelte: ahhoz, hogy erős Európáról beszélhessünk, az élelmiszer-biztonságot fenn kell tartani, és nagy szükség van arra, hogy az unió önellátó legyen egészséges élelmiszerekből. Az elfogadott állásfoglalás ezért leszögezi, hogy erős, még inkább környezetbarát agrárpolitikára van szükség, amely megfelelő pénzügyi háttérre támaszkodhat. A támogatásokat méltányosabban kell elosztani a tagállamok között, és különösen fontos, hogy a fiatal gazdák, a kisgazdaságok fokozott támogatásban részesüljenek – fűzte hozzá.
A nehéz helyzetekre is lehet hatásos megoldást találni
Fazekas Sándor kifejtette: a németországi hasmenésjárvány kezelése is mutatja, hogy gyors, hatékony elnökségi munkával nagyon nehéz helyzetekre is lehet hatásos megoldást találni, mégpedig uniós szinten. Az EU-n kívül más szervezet nem is lett volna képes erre – tette hozzá –, hiszen a tagállamok saját pénzügyi forrásaikból aligha lennének képesek kihúzni termelőiket egy ilyen helyzetből. Úgy vélte: a járvány miatt kialakult zöldségpiaci válság fő tanulsága „a felelősség szóval írható körül. Óvatosan, körültekintően kell nyilatkozni, súlyos kérdések dőlhetnek el azon, hogy ki mekkora felelősséggel közelít a témához” – fogalmazott.
Az élelmiszerek kereskedelmét illetően szerinte „nem biztos, hogy a jövő útja az, hogy az élelmiszereket, zöldséget, gyümölcsöt, húsárut nagy távolságokra, kontinenseken kell utaztatni, mert nemcsak az élelmiszer utazik, hanem a rossz hír is, az pedig lovon jár” – tette hozzá, tehát gyorsan komoly károkat tud okozni. Megemlítette azt is, hogy a magyar elnökségnek a hasmenésjárvány idejére már volt gyakorlata a válságkezelésben, mert a félév elején szembesült a németországi dioxinbotránnyal. Ennek is komoly tanulságai vannak, köztük az, hogy az állattartásban, a takarmányozásban a hagyományos megoldások beváltak, azokra kell támaszkodni, az uniónak pedig szüksége van intervenciós, piaci beavatkozási lehetőségre a nehéz helyzetbe került gazdák segítésére – mondta a miniszter.
Magyarország a jogszabálydzsungel leépítéséhez, a szabályozás egyszerűsítéséhez is hozzájárult
Fazekas Sándor a hasmenésjárvánnyal kapcsolatos egyik sajtótájékoztatón felvetette: a mezőgazdasági politika következő reformjánál az új kommunikációs környezetet is figyelembe vevő szabályozásra kellene törekedni. Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélte: az internet és más szóban forgó eszközök hatásai sokszorosan összetettek. A gyorsan terjedő hírek, a felgyorsult kommunikáció a piaci spekulációt is erősítheti – vélte.
A vidékfejlesztési miniszter arról is szólt, hogy a féléves munka alatt 43 uniós jogszabály kiiktatásával Magyarország a jogszabálydzsungel leépítéséhez, a szabályozás egyszerűsítéséhez is hozzájárult. Védelmébe vette ugyanakkor az unió szigorú szabályrendszerét. „Mátyás király, az igazságos is arról volt híres, hogy szigorú törvényei voltak, amelyeket be kellett tartani. Az unió is akkor tud elszámolni a választók felé, ha szigorú, kötött normarendszere van” – fogalmazott Fazekas Sándor.
(MTI)
origo.hu
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója
