A lengyel EU-elnökség az érdekérvényesítésről szólhat

Várhatóan mindent megtesz majd a „hat nagy” tagállam közé sorolt Lengyelország, hogy július 1-jén kezdődő uniós elnöksége során az egész európai közösség előtt demonstrálja a méretéből és gazdasági súlyából eredő érdekérvényesítő képességét – áll a Nézőpont Intézet elemzésében.• A magyarok dicséretet, a lengyelek támogatást kaptak

Az Európa második leginkább unióbarát lakosságát maga mögött tudó varsói kormány „optimista” elnökséget ígér, ugyanakkor a lengyel ambíciók több konfrontáció lehetőségét is előrevetítik az elkövetkező hat hónapra. Az optimista elnökség képét ráadásul beárnyékolja, hogy a magyar kormány kétharmados felhatalmazásának köszönhető stabil háttér nem áll Varsó rendelkezésére, tekintettel az októberben esedékes, vagyis a lengyel elnökséget szinte kettévágó parlamenti választásokra – mutat rá az elemzés.

Varsó a weimari háromszög elnevezésű együttműködés révén az uniós intézményrendszernél informálisabb csatornákon keresztül is folytathat stratégiai egyeztetést a két legbefolyásosabb tagállammal, Németországgal és Franciaországgal. Ennek ellenére számíthat arra, hogy éppen a nagy régi tagállamokkal kerül majd konfliktusba olyan alapvető kérdések miatt, mint a 2014–2020-as hétéves költségvetés kérdése, a klímapolitikai vállalások vagy a keleti partnerség súlypontjának problémája.

Lengyelország eltérő adottságaiból következően – folytatódik az elemzés – a leköszönő magyar elnökség számára nagy fontossággal bíró ügyek közül vannak olyanok, amelyek Varsó prioritáslistáján hátrébb, vagy egészen hátul szerepelnek majd – jó példa erre az uniós romastratégia, amely esetében az idei második fél évben a nemzeti programok kialakítása a feladat. Az is kérdéses, hogy az egyre inkább a Németországgal és Franciaországgal folytatott stratégiai együttműködésben gondolkodó, magát a kelet-közép-európai térség meghatározó államának tekintő Lengyelország mennyiben vállalja fel a magyar elnökség által hangsúlyozott szoros régiós együttműködés politikáját.

A hétéves pénzügyi keretről szóló egyeztetés elindítása, az energiabiztonság és energiapiaci integráció további előmozdítása, valamint a szomszédság- és védelmi politika reformja mellett az egységes belső piac további kiépítése, a közös agrárpolitika reformja és a világkereskedelmi tárgyalások folytatása is szerepel Varsó elnökségi célkitűzései között – írja a Nézőpont Intézet.

(Nézőpont Intézet)