Ahogy azt az elnökségi mottó – „Erős Európa emberi tényezővel” – is mutatta, a magyar elnökség célja az volt, hogy a közösség erősítése révén járuljon hozzá a politikai és a gazdasági integráció elmélyítéséhez – írta a külügyminiszter.
„Anélkül, hogy az EUfemizmus csapdájába esnék, azt gondolom, van ok bizonyos EUfóriára is” – fogalmazott. Európa nemcsak hogy felismerte az előtte álló feladatokat, de fel is vállalta a kihívásokat – állapította meg. A pénzügyi és gazdasági válság nyomán Európa ráébredt arra, hogy gazdasági koordináció nélkül a legerősebb pénznem is gyenge. Magyarországnak sikerült ezen a téren az egyes tagállamok, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament egymástól nagyon távol eső érdekeit összeegyeztetnie – állt a cikkben.
A külügyminiszter kiemelte egyebek mellett az európai gazdasági kormányzásról szóló hatrészes törvénycsomagot. A „hatos csomag” döntő jelentőségű az EU gazdasági túlélőképessége és versenyképessége szempontjából – írta. Noha hosszú időn át „bővítési fáradtságról” beszéltek Európában, lezárultak a horvát csatlakozási tárgyalások. Magyarország az Európai Bizottsággal együtt mindent megtett ennek érdekében. A tárgyalások lezárása nemcsak Horvátország és Magyarország számára siker, de az unió integrációs képességének a sikere is, ugyanis jelzés az EU nyitottságáról – állt a cikkben.
Váratlan helyzetek okozta kihívásként idézte fel a miniszter az észak-afrikai politikai átalakulásokat, valamint a természeti katasztrófát és reaktorbalesetet Japánban. Az előbbi az EU válságkezelő mechanizmusának az aktivizálását és civilek kimenekítését igényelte, az utóbbira válaszul az EU – osztrák kezdeményezésre – döntést hozott az atomerőművek felülvizsgálatáról. Úgy vélekedett, a magyar elnökség alatt elfogadott európai romastratégia alapvetés lehet a legnagyobb európai etnikai kisebbség helyzetének javításához. Hangsúlyozta, hogy a romák társadalmi kirekesztése erős összefüggést mutat a szegénység földrajzi eloszlásával, a két kérdést ezért együtt kell kezelni.
A magyar elnökség egy másik központi célkitűzése volt, s Magyarországot és Ausztriát is összefűzi a Duna-stratégia elfogadása, ez fontos jövőformáló kérdéseket – környezetvédelem és a térség hosszú távú fejlődése – „határoktól mentesen” kezel. Magyarország az uniós együttműködésen túl is mindig számíthatott Ausztria segítségére. A két országot összeköti a közös történelem, de a közös kultúra, gondolkodásmód és az ebből eredő egymás iránti megértés is – írta Martonyi János.
„Bízunk abban, hogy ez a megértés a jövőben is gyümölcsöket terem” – írta a külügyminiszter.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
