A legnagyobb európai hitelminősítő 21 oldalas elemzése szerint a Fitch úgy ítéli meg, hogy a lengyel, a szlovák és a cseh bankok zömének önálló hitelprofilja „lényegesen jobb”, mint a magyar, a horvát, a bolgár, a szlovén és a román bankoké. Ebben a megítélésben az tükröződik, hogy az első három ország bankpiacának finanszírozási profilja erősebb, kevesebb a devizaalapú kinnlevőség, jobb az eszközminőség, és „általánosságban is magasabb a gazdasági fejlettség szintje”. A Fitch Ratings szerint úgy tűnik, hogy a problémás hitelek aránya a lengyel, a szlovák és a cseh bankrendszerben a teljes kinnlevőség-állomány 6-7 százalékán tetőzött a tavalyi második vagy az idei első fél évben. A többi térségi piacon azonban a nem teljesítő kinnlevőségek százalékos aránya a két számjegyű tartományban vagy annak közelében van, és még mindig emelkedik, bár lassabb ütemben, mint 2009–2010-ben.
A Fitch várakozása szerint a nem teljesítő hitelek aránya Romániában, Bulgáriában és Horvátországban 2011 végén, Magyarországon és Szlovéniában azonban valószínűleg csak jövőre tetőzik. A magyar bankrendszerről szóló fejezetben a Fitch Ratings annak a véleményének ad hangot, hogy a magyar bankok teljesítményét – csakúgy mint tavaly – az idén is a gyenge eszközminőség, a bankokra kirótt adó és a viszonylag lassú gazdasági kilábalás fogja vissza. Ez utóbbit tükrözi az új hitelek iránti „szerény kereslet” is. A Fitch Ratings az idei évre 2,8 százalékos, jövőre 3,2 százalékos növekedési ütemet jósol a magyar gazdaságban. A hitelminősítő szerint a rossz kinnlevőségek aránya a magyar bankrendszerben még nem tetőzött. A Fitch azt jósolja, hogy a nem teljesítő hitelállomány csak 2012-ben tetőzik majd, a teljes kinnlevőségérték 11-14 százalékán.
A devizahitelesek megsegítését célzó programmal kapcsolatban a Fitch Ratings „valószínűtlennek” nevezte, hogy az intézkedéseknek – különösen az átmeneti árfolyamrögzítésnek – érdemi, hosszú távú kedvező hatásai lesznek a háztartások adósságszolgálati teljesítési képességére vagy a bankok által a portfólióik teljesítményének javítása végett kifejtett erőfeszítésekre. A Fitch elemzői úgy gondolják, hogy az intézkedések valószínűleg egyszerűen elodázzák a háztartási eladósodottsággal és a banki eszközminőséggel kapcsolatos problémák megoldását, sőt egyes lehetséges forgatókönyvek megvalósulása esetén „még ki is domboríthatják” ezeket a problémákat. A hitelminősítő szerint valószínűtlen az is, hogy a kilakoltatási moratórium feloldása „felélesztené a jelenleg mozdulatlan lakáspiacot”, tekintettel az alacsony árverezési kvótákra.
Egy másik nagy citybeli ház ugyancsak csütörtökön kiadott elemzésében azt állapítja meg, hogy a magyar háztartásokon súlyos teher a svájci frankban denominált jelzáloghitelek megnövekedett adósságszolgálati kötelezettsége, makrogazdasági szinten és éves távlatban vizsgálva azonban a törlesztési összeg a svájci frank drágulása után sem tekinthető jelentősnek. A Barclays Capital – az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport – felzárkózó piaci elemzői kimutatták, hogy a svájcifrank-adósságok állománya a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 15 százaléka, és a teljes devizaalapú hitelösszeg – más devizákban denominált kinnlevőségekkel együtt – eléri a GDP 20 százalékát. Lengyelországban és Romániában a Barclays Capital adatai szerint egyaránt a GDP-érték 12 százaléka a teljes devizaalapú hitelállomány.
A ház londoni elemzői szerint azonban a svájci frankhoz kötött jelzáloghitelek „abszolút összege nem nagy, különösen globális kontextusban … ami fontos, mivel azt jelenti, hogy a devizaalapú hiteleket folyósító bankok bármilyen devizafedezeti tranzakciója nem járna jelentősebb pótlólagos svájcifrank-vásárlással”. Mindemellett a közép-európai valuták gyengülésének és a svájci frank erősödésének hatása az adósságszolgálati kötelezettségekre a GDP százalékos arányában mérve „nem nagy” – áll a Barclays Capital csütörtöki londoni elemzésében. A ház kimutatása szerint a svájci frankhoz kötött jelzáloghitelek nagyon nagy többsége hosszú futamidejű – Magyarországon a még hátralévő tipikus futamidő hozzávetőleg 13 év, Lengyelországban és Romániában 15 év –, ami azt jelenti, hogy az éves törlesztési összegek a GDP-hez mérve „szerények”.
A Barclays Capital elemzői közölték: saját becslésük szerint Magyarországon a háztartások svájcifrank-alapú jelzáloghiteleinek éves törlesztése a GDP-érték 1,7 százalékának felel meg, Lengyelországban ez az arány 0,8 százalék, Romániában 0,2 százalék. A ház londoni szakértőinek számításai szerint ha a svájci frank további 10 százalékot erősödne, az a magyar háztartások éves GDP-arányos adósságszolgálati költségeit 0,17 százalékponttal növelné. A Barclays Capital elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ha a háztartások 10 százalékos hiteldrágulással lennének kénytelenek szembenézni, az „nyilvánvalóan kedvezőtlenül hatna” a fogyasztási kiadásokra és a törlesztési kötelezettségek teljesítésének képességére, emellett „következményei lennének” a devizaalapú hiteleket folyósító bankok mérleghelyzetére is.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: A békepárti, migrációellenes vezetőket meg akarják gyilkolni
