Gúr Nándor (MSZP) szerint az elmúlt csaknem egy és egynegyed évben rohamosan növekedett a Magyarországon élők döntő többségének kiszolgáltatottsága. Magyarországon a létminimum alatt él a népesség több mint 37 százaléka – mondta a képviselő. A munkanélküli-ellátó rendszerben az emberek 42 százaléka semmiféle támogatáshoz nem jut hozzá – tette hozzá. A képviselő ezért azt kérdezte, hogyan és milyen módon akarják meggátolni, hogy tovább sérüljenek a munkavállalók jogai.
Cséfalvay Zoltán válaszként felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon a szürkegazdaságban dolgozók számítanak igazán kiszolgáltatottnak. Hangsúlyozta, hogy ez több mint egymillió embert érint. Szavai szerint a kormányzat elődeitől olyan helyzetet örökölt, amelyben magasak a vállalkozások és a foglalkoztatás adó- és adminisztrációs terhei, emellett rugalmatlanok és életidegenek a foglalkoztatási szabályok. A kabinet viszont olyan lépéseket tesz, amelyekkel megpróbálják megoldani a problémákat – tette hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 160 igen és 76 nemmel megtette azt.
Az elvándorlások száma nem nőtt szignifikánsan
Garai István Levente (MSZP) egy közelmúltban napvilágot látott felmérésre hivatkozva arról beszélt, hogy az orvostanhallgatók 74 százaléka külföldön próbálná ki magát. Kijelentette, hogy ezt a helyzetet az „Európában legsilányabb fizetések” és a rossz munkakörülmények okozzák. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint jövőre több ezer orvos hagyhatja el az országot.
Szócska Miklós államtitkár azt felelte, hogy az elvándorlás két évtizedes probléma, amelynek megoldására egy nagyon kemény, következetes megoldást dolgoznak ki. Hozzátette, a beavatkozás lépéseit hamarosan nyilvánosságra fogják hozni. Megjegyezte, hogy az utóbbi időben az elvándorlások száma nem nőtt meg szignifikánsan, a rezidensekkel pedig külön tárgyalásokat kezdtek. Garai István Levente a választ nem fogadta el, ellentétben az Országgyűléssel, ahol a képviselők közül szavazók 172 igennel és 76 nemmel elfogadták azt.
Orbán visszautasította a szocialista politikus vádjait
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogyan lehet, hogy Pintér Sándor belügyminiszter volt biztonsági cége nyerte el több állami vállalat épületeinek őrzését is, mindezt egy olyan közbeszerzésen, ahol végül a legdrágább ajánlat nyert. A szocialista politikus szerint „magáncégek erkölcstelenül és szervezetten hordják ki a közpénzt”. Ráadásul a nyertes cég másfél milliárd forinttal tartozik Pintér Sándor belügyminiszternek annak vagyonnyilatkozata szerint. Harangozó Tamás hozzátette: a jelenlegi Btk. szerint bűnpártolás miatt a jövőben akár Orbán Viktort is őrizetbe vehetik majd emiatt.
Orbán Viktor válaszában visszautasította, hogy a szocialista politikus – szerinte – üzleti csoportok érdekében szólal fel a parlamentben. A miniszterelnök szerint egy olyan párt képviselője, amely az elmúlt négy évben „kilopta az ország szemét, tönkretette az országot és sportot űzött a korrupcióból”, az egy ilyen ügyben ne vonjon felelősségre senkit.
„Figyelembe vesszük az összes magyar realitást”
Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy szerinte létezik-e Magyarországon cigánybűnözés, megélhetési gyermekvállalás, illetve az etnikai robbanás veszélye.
Orbán Viktor válaszában leszögezte: szerinte a cigánykérdés nem misztikus kérdés, ugyanolyan gyakorlati kérdés, mint bármely más probléma. Vona Gábor szerint a kormányfő nem mer, vagy nem akar őszintén beszélni a kérdésről és kitért a válaszadás elől. Orbán ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány olyan átszervezésen dolgozik, amely „figyelembe veszi az összes magyar realitást, így azt is, hogy nagyszámú cigány kisebbség él velünk együtt”. Vagyis figyelembe kell venni az oktatási, foglalkoztatási, közbiztonsági problémákat is – tette hozzá.
Az állam nem jobb gazda, mint a magántőke
Vágó Gábor (LMP) kérdésére válaszolva a kormányfő kijelentette, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról még nincs kész koncepció. Orbán Viktor felidézte, hogy gyors döntés nélkül a nyugdíjrendszer összeomlott volna; ugyan még ma is veszélyben van, de jóval kevésbé, mint a rendszer átalakítása előtt. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az embereket törvénnyel kényszerítették bele a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, ezért szerinte a kormány tavalyi intézkedését zsarolásnak nevezni legalábbis érdekes. A kormányfő élesen visszautasította azt a kijelentést, hogy az állam nem jobb gazda, mint a magántőke. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a világgazdasági válság megmutatta, állami kézben nagyobb biztonságban van a nyugdíj. Az új koncepció alappilléreit a szociális konzultáció eredménye alapján alkotják majd meg – tette hozzá a miniszterelnök.
2013-ban ez a helyzet megváltozik
Hegedűs Lórántné (Jobbik) szerint a kormányzati és helyi politika nincs tisztában a fenntartható fejlesztés fontosságával. Az ellenzéki politikus szerint az új önkormányzati törvény „halálra ítéli” a magyar falvakat és az elmúlt években több „gigaberuházás” is kiemelt turisztikai, vagy agrárterületen valósult meg. Orbán válaszában leszögezte: a falvakat és a falusi életmódot a kormány értéknek tekinti, ezért koncepciókat dolgoztak ki ezek megmentésére.
A miniszterelnök szerint „az elmúlt 20 évben sok energiát vesztegetett el az ország a rossz viták miatt:” a területfejlesztés semmilyen rossz viszonyban nincs a fenntartható fejlődéssel.
Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy hogyan tervezi a multinacionális vállalkozások közteherviselésbe való bevonását a válságadók kivezetését követően, 2013-tól?
Orbán válaszában elmondta: a válságadókat azért vezette be a kormány, „mert Magyarország az összeomlás szélén állt”, de reméli, hogy 2013-ban ez a helyzet megváltozik. A kormányfő elismerte, hogy „ez egy brutális mértékű adóforma volt.” Ennek a rendszernek a részleteit most próbáljuk meg kidolgozni. A miniszterelnök leszögezte: a részletek kidolgozása zajlik, de a 2013-as költségvetés vitájában kell erre részletekbe menő választ adni.
(MTI, MNO)
origo.hu
Orbán Viktor: Mindenütt jó, de a legjobb otthon! - videó
