A legutóbbi adatok szerint 8,272 millió ember, azaz a lakosság 13,8 százaléka tekinthető „viszonylag szegénynek”, akiknek két főre jutó jövedelme alacsonyabb a havi 992,46 eurónál. Ez a szám magasabb, mint 2009 végén, amikor 7,81 millió fő – a lakosság 13,1 százaléka – volt szegény. A viszonylagos szegénység növekedése elsősorban az öttagú vagy ennél népesebb családoknál (24,9 százalékról 29,9 százalékra), illetve a gyermekeit egyedül nevelő szülők esetében (11,5 százalékról 14,1 százalékra) volt megfigyelhető. Nőtt a szegénység a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok körében, illetve az olyan idős házaspároknál is, ahol csak az egyik házastárs részesül nyugdíjban.
Az „abszolút szegénységben” élők száma 2010 végén 3,129 millió fő, azaz az összlakosság 5,2 százaléka volt, ez a szám keveset változott 2009 végéhez képest (3,074 millió).
Az „abszolút szegénységben” élők képtelenek az elfogadható létminimumhoz szükséges alapvető javak és szolgáltatások árának megfizetésére. Számuk családtípusonként és városokként változó: Dél-Olaszországban olcsóbb az élet, mint északon.
Az ISTAT akkor hozta nyilvánosságra ezeket az adatokat, amikor a képviselőház a 48 milliárd eurós, négy évre szóló megszorító intézkedéscsomag végleges formában történő elfogadására készül.
Az államháztartási hiány csökkentését célzó, népszerűtlen intézkedések között szerepel az egészségügyi szolgáltatások árához való hozzájárulás bevezetése, a köztisztviselői és közalkalmazotti bérek és felvételek befagyasztása, az önkormányzatoknak nyújtott támogatások szigorú megnyirbálása és a nyugdíjszabályok szigorítása.
(MTI)
origo.hu
Fontos uniós vezetőt fogadott Orbán Viktor
