Geir Lippestad ügyvéd kedden a külföldi sajtó képviselőivel találkozva kijelentette, hogy véleménye szerint védence „őrült”, és hogy tettének elkövetése előtt kábítószert fogyasztott. Mint mondta, Breivik maga közölte, hogy van „két (másik) sejt Norvégiában és több sejt külföldön”. Az ügyvéd szerint Breivik, aki beismerte tettét, „megvet mindenkit, aki hisz a demokráciában”. Lippestad elmondta még, hogy nem fogad el utasításokat védencétől, és azt hangoztatta, hogy valakinek az ő védelmét is el kell látnia.
Lippestad szerint Breivik agyában az járt, hogy háborúban áll, és akkor megtehet ilyen cselekedeteket, ami nem jelenti azt, hogy bűncselekményt követ el. Ha az elmeorvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gyanúsított mentálisan beteg, nem állítható bíróság elé. A jogász az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: nem tudja, miért éppen őt kérte fel Breivik ügyvédjének. Az ámokfutó tőle kérdezte meg, hogy voltaképpen hány embert ölt meg. Lippestad szerint védence egyfajta megváltónak képzeli magát. Az ügyvéd szerint védencét meglepte, hogy elérte célját, mert arra számított, hogy az Utöya szigeti ámokfutása során lelövik. Végül ellenállás nélkül megadta magát a helyszínre érkező rendőröknek.
Ez nem „keresztény fundamentalizmus”
Oslo katolikus püspöke a múlt pénteki norvégiai terrortámadások nyomán óvatosságra intett az olyan kifejezések használatát illetően, mint a „keresztény fundamentalizmus”. A Kathpress hírügynökségnek adott keddi interjúban Markus Brent Eidsvig úgy vélte: a merénylő, Anders Behring Breivik megpróbálta a keresztény hitet a maga céljaira kisajátítani. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy „Norvégiában élnek fundamentalista keresztények is, de ők soha nem tennének hasonlót, és nem is rokonszenveznek Breivikkel”.
Eidsvig kifejezte meggyőződését, hogy a sokkoló eseményeket követően Norvégia képes lesz megőrizni demokratikus társadalmának nyitottságát. „Már megmutatkozik, hogy meg fogjuk védelmezni demokratikus, emberi értékeinket” – mondta az oslói városháza előtt rendezett hétfői nagygyűlés kapcsán, amelyen az emberek kölcsönösen bátorították egymást. A püspök úgy véli, hogy a terrortámadások után különösen nagy felelősség hárul a katolikus egyházra mint a bevándorlók első fogadóállomására.
Az országban élő katolikusoknak mindössze tíz százaléka született norvég. (A lakosság túlnyomó része evangélikus vallású.) Eidsvig szerint az egyház feladata elsősorban az, hogy segítse a bevándorlók beilleszkedését a társadalomba anélkül, hogy azok feladnák saját kultúrájukat. „A mi társadalmunk elég nyitott ahhoz, hogy az ember megtartsa hitét és saját kultúráját” – hangoztatta Oslo püspöke.
(MTI)
origo.hu
Október 1-től Budapesten is elindul az új háziorvosi ügyeleti rendszer
