A kötetet pénteken mutatták be a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőn Beer Miklós váci megyéspüspök és Sergio Tellan magyarországi kapucinus elöljáró részvételével; a művet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát méltatta – mondta el az MTI-nek a szerző, Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója szombaton. A többéves kutatómunka eredményeként megszületett 300 oldalas – képekben és illusztrációkban bővelkedő – kötet a teljességre törekedve ad betekintést a ma is népszerű kegyhely történetébe. A szerző – akinek a neve egyebek mellett a gödöllői Grassalkovich-kastélyról írott munkája révén is ismert – nemcsak a kegyhely építésébe, az ottani vallásgyakorlásba, illetve egyháztörténeti folyamatokba enged betekintést, hanem például a szerzetesi élet mindennapjaiba is.
2009-ben volt 250 éve, hogy gróf Grassalkovich I. Antal, Gödöllő birtokosa lorettói kápolna építésébe kezdett a besnyői pusztán, a török időkben elpusztult középkori templom helyén. Az építés során a földből kicsiny Szűz Mária-szobrocska került elő, s ennek révén a kápolna azonnal zarándokhellyé vált, olyannyira, hogy Grassalkovich Antal a templommá bővítését és a kapucinusok letelepítését határozta el. 1763-ban alakult meg a kapucinus közösség, majd 1771-ig fokozatosan kiépült a rendház és a templom együttese, valamint a kolostori- és hitélethez szükséges környezet, a gazdasági háttérrel együtt.
Besnyő, melyet a 19. század derekától kezdtek Máriabesnyőnek nevezni, már a 18. század végére az ország egyik legjelentősebb zarándokhelye lett. 1950-ben azonban a kommunista hatalom megszüntette a szerzetesrendeket, és a kapucinusoknak is el kellett hagyniuk kolostoraikat. A csaknem négy évtizedes intervallum azonban nem vetett véget teljesen a Mária-kultusznak, ha szerényebb mértékben is, de folytatódtak a búcsúk és a zarándoklatok. A vallási élet megújulása 1989-re tehető, amikor a kapucinusok visszatérhettek, s azóta a hitélet bővülése, fellendülése tapasztalható. A templom 2008-ban „basilica minor” rangot kapott.
A bazilika rang a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyakorta liturgikus képzéseket, speciális kurzusokat, a szertartások értelmezését magyarázó előadásokat tartanak, és nagy gondot fordítanak az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti ünnepek előkészítésére, Isten igéjének hirdetésére – mondta el korábban Beer Miklós az MTI-nek. A kétszintes barokk műemlék kegytemplom és kolostorépület 2001-ben a váci egyházmegyéhez került. A kegyhely múltjáról és értékeiről eddig nem készült átfogó munka. Varga Kálmán könyve a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány keretében működő Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség kiadásában, a váci püspökség támogatásával jelent meg.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Hazudós vagy, Peti! - videó
