Gazdasági öngyilkossággal érne fel, ha bármely tagállam elhagyná a közös valuta térségét. Mersch szerint az EKB nem hagyhatja, hogy egyetlenegy euróövezeti ország is államcsődöt jelentsen be, mivel ez rontaná az Európai Unió egészének hírnevét, és felhívta a figyelmet arra, hogy az euróövezeti adósságállomány önmagában kevésbé veszélyes, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné.
Mersch szerint a rövid távú piaci zavarok ellenére azok, akik hosszabb távú befektetésként tekintenek az euróövezetre, „gazdag” hozamot érhetnek el, mivel az európai integrációs folyamat tovább folytatódik, és az euróövezeti államok végrehajtják reformprogramjaikat. Arra a kérdésre, hogy az EKB miként akadályozhatja meg, hogy Kína veszteségeket szenvedjen el euróövezeti kötvényein, a közgazdász kijelentette, hogy valamennyi kötvénytulajdonos felelős a saját befektetéseinek kockázataiért.
„Véget kell vetni a bankok és a döntéshozók szoros kapcsolatának”
Egy három lépésből álló, átfogó programmal megoldható lenne az euróövezet válsága Soros György szerint, aki a bankrendszer reformját, eurókötvények kibocsátását és egy kilépési mechanizmus kidolgozását javasolja.
Soros György magyar származású amerikai befektető a Financial Timesban hétfőn megjelentetett írásában hangsúlyozza: az Európai Unió maastrichti szerződését annak idején úgy alkották meg, hogy a közületi szektor egyensúlytalanságaira összpontosítson, de a bankrendszerben sokkal rosszabb a helyzet. Az euróövezet bankjai túlságosan nagy befolyással bírnak, és az országaik mindig megvédik őket a túl nagy kockázatoktól – véli. Mint emlékeztet, a hatóságok első lépése az európai pénzügyi stabilitás helyreállítására a bankok megmentése volt. Véget kellene vetni a bankok és a döntéshozók közötti szoros kapcsolatnak – fogalmaz.
Soros szerint az euró bevezetésével eredetileg a konvergenciát akarták megerősíteni az egyes országok között, azonban éppen ellenkező hatást értek el. Ha a nagy adóssággal küzdő államoknak nagyobb kockázati prémiumot kell vállalniuk, az adósságuk visszafizethetetlenné válik – írja. Kifejti, egyértelmű a megoldás: a súlyos deficittel küzdő országoknak lehetővé kell tenni, hogy a többi országhoz hasonló feltételekkel fizethessék vissza adósságukat. Ezt a leghatékonyabban az eurókötvények kibocsátásával lehet megoldani – emeli ki. Ennek természetesen még ki kell dolgozni a részleteit, de az eurókötvény-kibocsátás valószínűleg az euróövezet pénzügyminisztereinek felügyelete alatt történne.
Szigorúbb előírásokat kell követni
Mivel Európa gazdasága alapvetően Németországtól függ, és az eurókötvények nagy kockázatot jelentenének neki, akármilyen kompromisszum jön is létre, mindenképpen Németországot kell vezető pozícióba juttatni – mutat rá. Megállapítja: Berlinnek szem előtt kel tartania, hogy az a gazdaságpolitika, amely megfelelő az országnak, nem feltétlenül jó Európa egészének, ezért olyan rendszer kialakításába kell belemennie, amelyet a többi ország is elfogad. Soros szerint minél több eurókötvényt akar kibocsátani egy ország, annál szigorúbb előírásokat kellene követnie.
Ha azonban egy ország végképp nem képes eleget tenni a szabályoknak, lehetővé kell tenni, hogy kiléphessen az euróövezetből. Elképzelhető, hogy másfajta mechanizmusra lenne szükség kisebb gazdaságoknál, mint amilyen Görögország, és másra a nagyobbak esetében, mint például Olaszország – írja.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt Magyar Péter volt barátnője: Magyar Péter nem az, akinek látszik - videó
