Az orosz tudományos akadémia geofizikai szolgálata helyi intézetének közlése szerint a Sivelucs egy ideje 2-3 naponta lövell hamufelhőket, de ez volt az eddigi legnagyobb kitörés. A tudósok szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti az aktivitás erősödését, és lehetséges, hogy a tűzhányó újra megnyugszik.
Lakott településeket nem fenyeget veszély, viszont a repülőknek el kell kerülniük a térséget. A Sivelucs a legészakibb működő vulkán Kamcsatkán, a legközelebbi lakott település az ötezer lakosú Kljucsi. A hegy lába 1300 négyzetkilométeren terül el, abszolút magassága 3283 méter, de a jelenleg aktív, úgynevezett Fiatal Sivelucs 2800 méter magas. A vulkán mostani aktív periódusa 2006. december 4-én kezdődött.
Kamcsatkán augusztus elején 5500 méteres hamuoszlop emelkedett a Karimszkij vulkán fölé is, és egy héttel ezelőtt láva is ömlött a lejtőjén. A Karimszkij 125 kilométernyire Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól terül el, magassága 1536 méter, jelenlegi aktív periódusa 1996 januárjában kezdődött, és azóta tart. Az 1996-os kitörés során a vulkántól hat kilométerre lévő Karimszkij-tó fenekéről ömlött az izzó láva, és elpusztított minden növényt és állatot a tóban, amely azóta is holt víz.
Ugyancsak aktív Kamcsatkán a Kizimen tűzhányó: ez 265 kilométerre van Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól, s 2009-ben újabb aktivitási időszaka kezdődött.
Kamcsatka a Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétmillió éve alakult ki, amint a csendes-óceáni kőzetlemez az eurázsiai kőzetlemez alá bukott, ami erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengés. Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter) Kamcsatka és az egész eurázsiai térség legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget páratlan látványossága a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.
(MTI)
origo.hu
Nézőpont Intézet: Áradt a Duna, apadt a Tisza
