Az államtitkár szerint „emberes munka” van hátra, mert „kirabolt, eladósodott országban élünk”, Magyarország mind a hazai, mint a külföldi mezőgazdasági piacait elveszítette. Ángyán József hangsúlyozta: jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszert előállító, minőségi mezőgazdaságra van szükség, ami fenntart egy élhető vidéket, sok embernek munkát, megélhetést ad.
A tennivalók közül Ángyán József az élelmiszerpiac visszaszerzését és a vertikum visszaállítását jelölte meg legfontosabb feladatként, tarthatatlannak nevezve, hogy az ez értékesített agrártermékek árából mindössze 19 százalék jut a termelőnek. A politikus szerint hazaárulással ér fel a feldolgozóipar és a piacok elvesztése, ami teljes kiszolgáltatottságba taszította az ágazatot. Megemlítette, hogy míg a két világháború között egy hektár földre 1,2 számos állat – élősúlyban 500 kilogramm – jutott, ma csupán 0,15, vagyis a nyolcada. Kifogásolta, hogy egy felmérés szerint a magyarországi húsfeldolgozók termékeiben az alapanyagok több, mint fele nem hazai termék, mégis hungaricumnak tűntetik fel. Mint ahogy a koreai lencsére is az van írva, hogy magyar termék, csak azért, mert itt csomagolják – fűzte hozzá.
Nemzeti elkötelezettségű agrár- és vidékpolitikára van szükség, s a jó minőségű terméket ott kell elsősorban felhasználni ahol megtermelték – hangsúlyozta Ángyán József, aki elrettentő példaként említette, hogy az átlag répa 1847 kilométert utazik a felhasználóig, míg tőle 5 kilométerre meg ott rohad a helyben termett répa a veremben, mert a termelő nem tudja eladni. Ángyán József szerint ha a gyógyszert meg a fegyvert ki lehet vonni a közös politikából, akkor ezt az élelmiszerrel is meg kell tenni, mert az is nemzetstratégiai kérdés.
Vészharangot kongatott az expo megnyitóján Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, amikor arról beszélt, hogy 3 millió alá csökkent a sertések száma Magyarországon. Ez minden idők legalacsonyabb sertésszáma, kevesebb, mint a második világháború után volt – tette hozzá. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy évről-évre tízezerrel csökken a tejelő marhák száma, amely már nem éri el országosan a 170 ezret. Megítélése szerint mára már olyan kicsi az állatállomány, hogy senkiről nem mondhatunk le, így a kis-, a közepes és a nagy gazdaságokat is támogatni kell.
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere szerint az elmúlt években „az ország falun és városon egyöntetűen szokott el a munkától”, és ezen sürgősen változtatni kell. Megítélése szerint az agrárium és a vidék problémáját komplexen kell vizsgálni. Mindannyian érezzük: szokatlan az, ha egy vidéki ember városban veszi meg az élelmiszert, de régen a zöldséges sem élt volna meg falun – mutatott rá a politikus. „Régen nem tuja, meg gyep volt a falusi portán, hanem termeltek” – jegyezte meg. Ugyanakkor – mint mondta – a fogyasztói kultúrát is erősíteni kell, az igényességre való hajlandóságot tudatos politikával újra kell építeni a fogyasztókban. Az agrárium átalakítását szorgalmazó mindhárom előadó a megnyitón elismeréssel szólt a 20. alkalommal megrendezett debreceni Farmer Expóról, amely éppen ezt a termelői és fogyasztói igényességet jeleníti meg évről évre.
A Farmer Expón csaknem 300 kiállító mutatja be termékeit vasárnapig. A nyitónapon egyebek mellett szarvasmarha, juh, kecske és sertés fajtabemutatókat, ménparádét, fogatgálát, valamint zöldség-gyümölcs termesztési konferenciákat tartottak. Pénteken nagy érdeklődésre tarthat számot a kukorica-konferencia, ahol a GMO-mentesség kérdése is szóba terül – tájékoztatta az MTI-t Vaszkó László vásárigazgató.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter volt barátnője szerint kisfia jövőjével is fenyegette őt Magyar Péter
