Hattyúkat gyűrűztek a Balaton körül

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai a lakosság bevonásával 54 bütykös hattyút gyűrűztek meg a hétvégi, Balatont megkerülő túrán.

Az egyesület munkatársai tíz helyszínen huszonnyolc kifejlett gúnárt, huszonhárom tojót és három fiókát (amelyek nemét még nem lehet megállapítani) fogtak be és láttak el nemzetközi jelzésekkel. A legnehezebb gúnár több mint tizenhárom, a legkönnyebb tojó közel nyolc kilogrammot nyomott. A hétvégi akcióval 1700 fölé emelkedett a Magyarországon színes gyűrűvel ellátott hattyúk száma az elmúlt 20 évben, és ebből több mint ezret a Balatonon jelöltek meg.

A bütykös hattyúk gyűrűzésére a vedlési időszak miatt a nyár második fele a legalkalmasabb. Ilyenkor az amúgy 50 párból álló balatoni populációhoz 400-600 további madár csatlakozik. Az állatok ilyenkor több mint egy hónapig röpképtelenek. A befogott hattyúk mindegyikét ellátták tartós acél, valamint a leolvasást segítő színes lábgyűrűvel. Azok az egyedek, amelyek bizonyíthatóan a balatoni fészkelő populációhoz tartoznak, illetve csak fémgyűrűvel ellátott külföldiek, nyakgyűrűt kaptak. A hétvégén hét ilyen madarat sikerült megjelölni.

A két nap alatt 57, korábban már meggyűrűzött példány színes gyűrűjét sikerült leolvasni, ezzel gyarapították a MME évszázados adatbázisát. Az egyesület Madárgyűrűzési Központja egész évben várja a lakosságtól is a színes gyűrűs leolvasásokat.

A gyűrű nem szorítja a madár lábát vagy nyakát, csúszkál azon, így nem akadályozza a táplálkozást. A nyakgyűrű azért használható a hattyúk esetében, mert ezek a madarak leveleket, hajtásokat csipegetnek és ezek lenyelése közben a nyak nem tágul ki jelentősen. A nagy zsákmányt (halak, békák) egyben fogyasztó – éppen ezért táplálkozáskor jelentősen megvastagodó nyakú – gémeknél, gólyáknál, kócsagoknál, kormoránoknál, kígyónyakú madaraknál nem alkalmazható ez az eszköz, mert akadályozná a nyelést.

(MTI)