Mostanság, amikor arról olvasunk, hogy a technikai civilizáció és demokrácia hatalmasnak és rendíthetetlennek hitt szegletköve, az Amerikai Egyesült Államok roppant államadóssága, túlköltekezése miatt egyes hitelminősítők szerint a „bóvli” kategóriába kerülhet, valami furcsa, ijesztő érzés fog el bennünket: vajon a zsákutcának hol a vége. S vajon Kína hogyan, miként került a népi kohók világából a gazdasági és pénzügyi Parnasszusra? Gondolhatunk-e arra, hogy a felhajtóerő nem volt más, mint a nyomor, az önkény és igénytelenség elegye? Szerepet játszott-e ebben a meg nem születettek hatalmas tábora?
(Magyar Nemzet, 2011. augusztus 30.)
Kristóf Attila: (van-e távoli cél )
2011. 08. 30. 6:39
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!