Verbőci József, a Máza, Váralja, Szászvár környékén bányajogokkal rendelkező Calamites Kft. ügyvezetője a lapnak elmondta, hogy a cég alvállalkozó bevonásával két hónapja kezdte meg a termelést, és eddig mintegy 2500 tonna mecseki feketeszenet fejtettek ki a felszín alól előbukkanó telepekről.
Az Ajkai Erőműtől opciós ajánlatot kaptak évi 17-30 ezer tonna szén vásárlására, ha annak kedvezők az égési tapasztalatai. Kiderült azonban, hogy az erőmű alapvetően barnaszénre beállított kazánjainak táplálására ez a szén „maradéktalanul nem alkalmas”. A Calamites ezért csökkenti az évi 40 ezer tonnára tervezett kitermelést, a piaci igényekhez igazítja a feltáró, valamint a fejtési munkálatokat, és a lakosság felé fordul. Verbőci József reményei szerint a jelenlegi energia- és tüzelőanyagárak mellett ott kedvező fogadtatásra talál az olcsóbb kategóriájú mecseki aknaszén.
Az Új Dunántúli Napló kitért rá, hogy a mecseki feketeszén erőművi felhasználását máig szkeptikusan fogadják a szakemberek, mivel igen magas, 2-2,5 százalékos a kéntartalma. A jogszabályok már 0,2 százalékos kéntartalom felett kéntelenítő berendezés alkalmazását írják elő, s ez a technológia elengedhetetlen lenne a mecseki szén nagyüzemi energetikai felhasználásakor is.
A szakma szerint a mecseki szén alacsony ára és magas fűtőértéke okán versenyképes lehet a költségérzékeny lakossági felhasználók körében, míg nagyüzemi felhasználásra a metánkinyerés, illetve a szén elgázosítási technológiájának fejlődésével kerülhet ismét a figyelem középpontjába – olvasható a baranyai napilapban.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Gratulálok, Márton Viviana! - fotó
