Napjainkban a világ élelmiszerárai ismét soha nem látott magasságba emelkedtek – olvasható Johanna Nesseth Tuttle, a CSIS vezető elemzőjének legújabb írásában. A világ népessége a következő negyven évben várhatóan kétmilliárd fővel fog növekedni, ezért a szerző szerint fontos rámutatni arra is, hogy a tunéziai zavargások is részben az emelkedő élelmiszerárak miatt történtek, amely dominószerűen döntötte le az észak-afrikai diktatúrákat. Vajon a jövőben az éhség együtt fog járni a bizonytalansággal? – tette föl a kérdést Tuttle.
A 19. századi politikai közgazdász, Thomas Robert Malthus figyelmeztetése az élelmiszer-készletek kapcsán nem vált valóra, mivel a 20. század során a folyamatosan növekvő népességnek mindig volt elég élelmiszere, és a világgazdaság még mindig nem érte el növekedése határát – szerepel az írásban. Egyáltalán nem egyszerű az élelmiszer-termelést bővíteni a népesség növekedésével egy időben – teszi hozzá. Azáltal, hogy 2011-ben az élelmiszerárak soha nem látott magasságba szöktek, világossá vált, hogy mostantól arra kell összpontosítani, hogy a világ szükségleteivel azonos mértékben növeljük a termelést – mutat rá a szerző.
Ijesztő folyamatok
Az ENSZ becslése szerint a Föld népessége 7 milliárdra fog nőni az idei évben, és 2050-re 9 milliárd lesz. Egyes elemzők szerint ez a becslés túlságosan konzervatívnak számít, és a jelenlegi növekedési ütem még nagyobb lesz akkorra. A cikk írója szerint ez a demográfiai nyomás ijesztő, főleg annak tükrében, hogy az emberek egyre tovább élnek. Ehhez hozzá kell adnunk azt is, hogy az emberek egyre nagyobb tömegei tartoznak a középosztályhoz és veszik föl annak fogyasztási szokásait, legfőképpen Indiában és Kínában – véli az elemző.
Ahogy egyre többet keresnek az emberek, azzal egyenes arányban költenek többet luxuscikkekre, valamint cukorra és zsírra. Fontos arra is rávilágítani, hogy míg egy font gabona előállításához ugyanennyi befektetésre van szükség, addig fél kiló csirke 3 fontot igényel, míg egy fontnyi marhahús 15 fontnyi gabonát. Tuttle szerint a fogyasztók a jövőben egyre inkább a magas tápértékű ételek felé fordulnak, és emiatt a tej, a joghurt, a csirke, a disznó és a marhahús iránti kereslet folyamatosan növekedni fog.
Negyven országban lázadtak föl
Ezeknek a tényezőknek a hatása a vízfogyasztásra is rendkívül jelentős. Világszinten a vízkészletek 70 százaléka mezőgazdálkodásra és öntözésre jut – olvasható a cikkben. Jemenben, ahol rendkívül szűkösek a vízkészletek, annak 95 százalékát a mezőgazdaságra fordítják. A legfőbb termény a qat, egy kábítószernek számító növény, amely nemcsak elnyeli a vizet, hanem át is adja a talajnak, így javítva a gazdálkodás feltételeit.
Az elemzésből kiderül, hogy 2008-ban a magas élelmiszerárak miatt 40 országban voltak zavargások, amelyeknek nagysága és típusa jelentősnek volt mondható. Az élelmiszerhiány először a vidéki területeken ütötte föl a fejét a gyenge termés és a rossz kormányzati döntések miatt. Valóságos sokként hatott, amikor ez a városokra is átterjedt, mégpedig olyan formában, hogy a meglévő élelmiszerek árai radikálisan nőni kezdtek, amelyet a többség egyszerűen nem tudott megfizetni.
Több termelés és befektetés kell
Tuttle szerint az aggodalom nem csak az élelmiszerellátás kapcsán merült föl. Sokan kérdezték, hogy mi történik akkor, ha az óriási méretű városi tömegek élelem nélkül maradnak. Ennek hatása volt, hogy Olaszországtól Egyiptomig komoly zavargások törtek ki, és Haitin a kormány is megbukott – teszi hozzá. A 2011-es tunéziai felkelésnek is az egyik fő oka az emelkedő megélhetési költségek voltak, mivel a többség emiatt egyre reménytelenebbnek látta a jövőjét.
Az elemző úgy látja, hogy az élelmiszer-ellátás továbbra is feszültségekkel terhes terület lesz, és a jövőben is folytatódhat az árak gyors ingadozása. Néhány fejlett és gazdag országban egyre inkább a vegetáriánus étrendet javasolják, vagy pedig a húsfogyasztás csökkentését. A szerző szerint a szükségletek csökkentése nem járható út. A mezőgazdaság alapvetően piacvezérelt tevékenység. A magas ár annak a jele, hogy a termelést növelni kell, valamint a k+f szektor számára is egy olyan jel, hogy fokozni kell a befektetéseket ezen a területen – véli a szerző.
Ellenálló fajták kellenek
A valós megoldás az lenne, hogy megtalálják az útját annak, hogy növeljék a termelést és világszerte javuljon az élelemhez való hozzájutás lehetősége. A szerző szerint növelni kell az állami támogatást a stratégiai növények kutatásában a kukoricától a szójáig. Olyan fajtákat kell létrehozni, amelyek képesek ellenállni a növekvő hőmérsékletnek, a szárazságnak és a szélsőséges időjárásnak.
Az élelmiszer-biztonság azt jelenti, hogy mindenki számára lesz elegendő táplálék, hogy aktív polgárokként élhessenek. Tuttle végezetül leszögezi, hogy állami kutatási és stratégiai programok szükségesek ahhoz, hogy a jövőbeli áringadozások hatásait minél jobban kezeljék.
(Forrás: csis.org)
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
