Gazda Árpád emlékeztet: a példát a köztársasági elnök hivatali elődje, Sólyom László honosította meg a Kárpát-medencében. Utal arra, hogy 2009. március 15-én Bukarestben elégedetlenséget szült Sólyom erdélyi látogatása. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált – írja Gazda –, hogy Sólyom hangsúlyosan támogatja az erdélyi autonómiatörekvéseket, látogatásai azt mutatták, hogy nem kell megtántorodni a politikai, nemzetpolitikai ellenszélben, lehet keményen játszani.
A szerző úgy véli: Schmitt Pál radikálisan más arcát mutatja a magyar köztársasági elnöki hivatalnak. „Lerí róla, hogy a sport, a sportdiplomácia területéről elindulva jutott a tisztségbe. A sportszerűség a legfőbb jellemzője. Nem lehet rá haragudni. Mind a románok, mind a magyarok úriembernek láthatják, akinek természete a mosolygás, a jóindulat. Ez a habitus talán a románok számára fontosabb” – olvasható az írásban.
A tény, hogy nem a március 15-i nemzeti ünnepet, hanem az augusztus 20-i állami ünnepet választotta, jelzi: Magyarország immár nem leszakított nemzetrészként, hanem a határain kívül élő állampolgárai jelentős csoportjaként tekint az erdélyi magyarokra – állapítja meg a Krónika.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor az Eurochambres vezetőjével tárgyalt
