Dokumentumritkaságok

Június és szeptember között látszatra megáll az aukciós gépezet. A színfalak mögött valójában nagyon is élénk az élet az aukciósházakban, árveréseket is rendező antikváriumokban. Az őszi szezon árveréseire ugyanis éppen ezekben a hetekben gyűjtik össze az anyagot, s mivel nem kevés különleges érték, ritkaság bukkan fel ilyenkor is, olykor nem is olyan uborkaszezon a nyár. A Honterus Antikváriumban például, ahol szeptember 23-án rendeznek aukciót, máris több értékes kézirat várja, hogy az árverési katalógusba, szeptemberben pedig kalapács alá kerüljön.Különlegesen érdekesek például azok a feljegyzések, amelyek a híres somogyi betyár, Sobri Jóska üldözéséről és elfogásáról szólnak. Az 1835-ben börtönből szabadult Sobri (eredetileg Pap István, a név a Sopron megyei Soobor majorról származik), 1836-ban kirabolta egy császári ezredes kastélyát, ezért öt vármegye pandúrjai indítottak utána hajtóvadászatot, s miután a Tamási környéki erdőkben elfogták, felakasztották. Az 1837 februárjában és márciusában kelt feljegyzések között szerepel például Kumper Károly huszonhat esztendős „jáger legény” vallomása arról, hogy milyennek látta „Sobri zsiványt”. A tétel harmincezer forintról indul.Különlegesen izgalmas az az oklevél is, amelyet II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707. május 22-én Szerencs várában, az ónodi országgyűlésre utaztában adott ki a hadsereg minden lovas és gyalogos renden lévő generálisához, marsalljához és egyéb tisztjéhez, valamint Borsod vármegye tisztségviselőihez. A magyar nyelven fogalmazott rendelet azt tudatja, hogy mivel a háborús időbken Miskolc városát az ellenség fölégette, s jelentős károk keletkeztek, a fejedelem védelmébe veszi a várost. Éppen ezért külön engedély hiányában Miskolc senkinek sem köteles szállást, ellátást, valamint szekerezést biztosítani. A jó állapotban lévő, úgynevezett papírfelezett pecséttel ellátott okmány, amelyet a fejedelem mellett Ráday Pál és Aszalay Ferenc írt alá, 200 ezer forintról indul. Ugyanennyi az induló ára annak a vázlatkönyvnek, amely Vízkelety Béla festőművész (Újarad, 1825. november 25. – Pest, 1864. július 22.) rajzait tartalmazza az 1845 és 1855 közötti évtizedből. A többi között történelmi kompozíciói révén (Egervár hősi megvédése) ismertté vált művész vázlatai részben olyan munkákhoz készültek, amelyek azután nyomtatásban, a többi között a Vasárnapi Újságban, a Honderűben megjelentek. Az igazán izgalmasak és értékesek azonban eddig nyomtatásban nem láttak napvilágot, sőt, vannak a vázlatfüzetben olyan rajzok is, amelyek olyan történelmi eseményeket örökítenek meg, amelyekről rajtuk kívül nem ismerünk képi ábrázolásokat. Ilyen például az a rajz, amely az Aradhoz közeli Angyalkúton 1848. október 11-én lezajlott csatát ábrázolja, vagy az a rajz, amely a csatában elesett magyar hősökért az aradi Lippai téren tartott „gyászünnepi szónoklatot” mutatja be.Az aradi származású, a városban és környékén sokat dolgozó művész munkái nem egy esetben hiánypótló történelmi dokumentumok (Eszterházy Sándor levágja a „szerb főnököt”, a lovát ugrató Rózsa Sándor), de vannak közöttük történelmi festményekhez készült vázlatok (Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter a börtönben). Izgalmasak a kultúrhistóriai érdekességű lapok (Perzsa viselet 1853-ból az Aradon járt perzsa művészek öltözete után), a látképek (Mehádia, Hohenstein vára, ócsai templom), színpadképek, divatrajzok is. A vázlatkönyv igazi értékét mégis a rajzok együttese, a szabadságharc időszaka és az utána következő évek hangulatának megidézése adja. A könyv utolsó lapja a távolba merengő bujdosót ábrázolja, belső borítóján pedig a következő hazafias négysoros olvasható: „Haza, Szabadság, Művészet / Tinéktek szántam ez életet. / Szabadságért feláldozom művészetem, / Hazám! Érted szabadságom is megvetem!”