Moszkva legfontosabb partnere Kína, ami nem csak a gazdaságról szól, ez sokkal inkább a Nyugat fő ellensége és a Nyugat fő kihívója közötti érdekszövetség. Peking jól tudja, ha egyedül marad, a Nyugat minden erejét ellene fordítaná.
Az elmúlt években a nemzetközi politika jelentős átalakulásokon ment keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb vonása egy új, többpólusú világrend formálódása. E változások középpontjában áll az orosz–kínai–iráni–észak-koreai szövetség, amely gazdasági, katonai és politikai értelemben is egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait.
Az Irán és Oroszország közötti stratégiai megállapodás, valamint az orosz–ukrán háborúban látható észak-koreai katonai részvétel is rávilágít arra, hogy ezek az országok nemcsak stratégiai szövetséget építenek, hanem már adott esetben háborúkban is közvetlenül együttműködnek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök tárgyalásokat folytatott a Kremlben, és átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést írtak alá. A Kreml ennek kapcsán rámutatott, hogy az orosz–iráni kapcsolatok „emelkedőben vannak”, a kölcsönös tisztelet és egymás érdekeinek figyelembevétele elvei alapján haladnak előre. Peszeskján úgy fogalmazott: „Irán elégedett az Oroszországgal való együttműködéssel.”
Két olyan ország kötött egy olyan, húsz évre szóló stratégiai partnerséget, amelyek leginkább az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak az ellenfelei
– mondta el lapunknak Bernek Ágnes, a Budapesti Műszaki Egyetem geopolitikai szakértője.
– Irán az 1979-es iráni forradalom óta az Egyesült Államok fő ellensége, és az, hogy Trump elnöki eskütétele előtt pár nappal Moszkva és Teherán megerősíti az együttműködését, komoly üzenet a Nyugat számára – hangsúlyozta a szakértő.
Ez a két ország, amelyeket leginkább sújtanak az amerikai szankciók. Az embargókat Irán viszonylatában Barack Obama 2015-ben eltörölte ugyan, Donald Trump egyik első rendelete azonban még az első elnöksége alatt visszaállította ezeket és azok mindmáig érvényben vannak, mutatott rá Bernek Ágnes.
– A két ország szövetsége jelzésértékű, és az is, hogy a nyugati szankciók ellenére a két ország fejleszteni tudja a gazdaságát. Ez elsődlegesen egy gazdasági megállapodás, a Roszatom új blokkokat épít Irán Perzsa-öböl partján lévő atomerőművéhez, valamint arról is megállapodtak, hogy az Oroszország–Irán–India közötti észak–déli közlekedési folyosóhoz – orosz hitelből – kiépítik a hiányzó vasúti pályát – fejtette ki a szakértő. Mint mondta:
Ha ez kész lesz, akkor ezen a közlekedési folyosón vasúton tudnak menni Szentpétervártól egészen a legnagyobb iráni kikötőig.
A többpólusú együttműködés gyökerei
Az Egyesült Államok és szövetségesei által alkalmazott szankciók, a NATO keleti terjeszkedése és az amerikai dominanciára épülő világrend kihívása kulcsszerepet játszik az új eurázsiai szövetség létrejöttében. Oroszország és Kína régóta szorgalmazza egy alternatív gazdasági és katonai rendszer felépítését, amely képes ellensúlyozni a Nyugat hatását. Irán, Észak-Korea és részben India, amelyek mindannyian saját geopolitikai kihívásaikkal szembesülnek, természetes partnerei ennek az új pólusnak.
