Az orosz–kínai–iráni–észak-koreai szövetség gazdasági és katonai dimenziói

Az iráni–orosz megállapodás kapcsán a formálódó, több területen már jól működő orosz–kínai–iráni–észak-koreai és esetleg indiai egységfront gazdasági és katonai ereje alapvetően átformálhatja a világ geopolitikai egyensúlyát – mondta el lapunknak Bernek Ágnes, a Budapesti Műszaki Egyetem geopolitikai szakértője.

Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Fotó: Maxim Shipenkov Forrás: AFP

Gazdasági összefogás: erőforrások és technológiai együttműködés

Az orosz–iráni gazdasági megállapodás különös jelentőséggel bír az energiaszektorban. Oroszország és Irán a világ legnagyobb szénhidrogén-tartalékai fölött rendelkeznek, és a közös infrastrukturális fejlesztések révén hatékonyan tudják megkerülni a nyugati szankciókat. Emellett Kína, amely már most is a világ legnagyobb energiafogyasztója, kulcsfontosságú piacot biztosít számukra.

Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a 2019. április 27-i pekingi Egy övezet, egy út fórum utolsó napján 
(Fotó: AFP/Valerij Sharifulin)

Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése egy további kapocs az együttműködésben. 

A Közép-Ázsián keresztülfutó kereskedelmi útvonalak nemcsak gazdasági előnyöket nyújtanak, hanem geopolitikai befolyást is erősítenek a régióban. 

Észak-Korea, amely szigorú szankciók alatt áll, főként katonai és technológiai téren profitálhat az együttműködésből, míg India fokozatosan kapcsolódhat a szövetség gazdasági hálózatához, különösen az energiaimport és a katonai technológia terén.

Katonai együttműködés: az új stratégiai erőközpont

Az orosz–ukrán háború során világossá vált, hogy az orosz–kínai–iráni szövetség katonai dimenziója már nem pusztán elméleti. Oroszország és Irán például folyamatosan cserél tapasztalatokat és technológiát, különösen a drónok és rakéták területén. Az iráni drónok jelentős szerepet játszottak az orosz hadsereg ukrajnai műveleteiben, miközben Kína jelentős műholdas és hírszerzési támogatást nyújtott.

Észak-Korea szintén hozzájárul a szövetség katonai potenciáljához ballisztikus rakétaprogramjával és nukleáris technológiájával. 

Az elmúlt hónapokban egyre több jel utal arra, hogy Észak-Korea fegyvereket és lőszert szállít Oroszországnak, cserébe élelmiszerért és energiaforrásokért. India a fegyverimport és közös hadgyakorlatok révén részben kapcsolódik ehhez az új erőközponthoz.

Politikai és ideológiai összhang

Az új szövetség nem csupán gazdasági és katonai, hanem politikai és ideológiai alapon is szerveződik. Ezek az országok közösen szállnak szembe a liberális demokrácia terjesztésével, és a szuverenitás, valamint a többpólusú világrend mellett érvelnek. A közös narratíva az amerikai hegemónia megdöntésére és egy „igazságosabb” világrend megteremtésére törekszik. Az orosz–kínai–iráni–észak-koreai szövetség formálódása és működése alapjaiban változtathatja meg a globális hatalmi egyensúlyt.

Alapvetően megváltoztathatja nemcsak Oroszország és Irán, hanem Kína és India, valamint a legnagyobb BRICS-országok együttműködése is. Az eurázsiai erőtér és a Sanghaji Együttműködési Szervezet révén most először kialakul egy olyan új eurázsiai szövetség, nevezzük így, amely lehetőséget kap arra, hogy egy többpólusú világot tudjon kialakítani

– mutatott rá a szakértő.

Az energiahordozók és technológiai fejlesztések révén gazdasági téren, míg a közös katonai képességek segítségével a hadszíntéren is komoly kihívást jelenthetnek a Nyugat számára. Bár India szerepe még nem egyértelmű, a szövetség bővülési lehetőségei újabb kérdéseket vetnek fel a nemzetközi politikában. A következő évek eseményei fogják megmutatni, hogy ez az új egységfront mennyire lesz képes tartós és hatékony alternatívát kínálni a jelenlegi világrenddel szemben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a BRICS Plusz formátumú találkozó résztvevői a BRICS-csúcson Kazanyban, 2024. október 24-én (Fotó: AFP/Thaer Ghanaim)

A szakértő arról is beszélt, hogy a megállapodás az Oroszország és Irán közötti kulturális szakadékot is szeretné áthidalni, amelynek érdekében a nyáron például orosz kulturális napokat fognak tartani Iránban, valamint növelni fogják a jelenleg kilencezer fős iráni hallgatói létszámot is az orosz egyetemeken, és a tervek szerint a két ország közötti turisztikai forgalmat is bővítik.

A kazanyi BRICS-csúcson történt megállapodás alapján a két ország egymás közötti kereskedelmét (amely az előző évben 15 százalékkal nőtt) kizárólag a saját valutájukban bonyolítják le. Az orosz saját belső pénzügyi elszámolási rendszer alapján Irán is hasonlót szeretne, amit később összehangolnának, a nemzetközi SWIFT-rendszert és a dollárt megkerülve

– mondta a szakértő.

Bernek Ágnes arról beszélt, hogy „az Egyesült Államok számára Moszkva és Teherán szorosabb együttműködése azért is lehet riasztó, mert ott mindig úgy szokták mondani, hogy Oroszország, Irán és Kína szövetsége a sátánok szövetsége.”

„Ők azonban azt hirdetik most meg, hogy szó sincs arról, hogy csak az Egyesült Államok dominanciájáról szól a világ, hanem ezeknek az országoknak nagyon erős geostratégiája és tervei vannak” – tette hozzá.

Az orosz és a kínai hadsereg ereje mind mennyiségi, mind technológiai szempontból jelentős

Az orosz hadsereg a világ egyik legnagyobb és legerősebb hadserege, amely nagy hangsúlyt helyez a nukleáris elrettentésre és a modernizációra. Az aktív katonák száma kb. 1,15 millió fő, a tartalékosok száma kétmillió fő. Moszkva éves katonai költségvetése hozzávetőleg 86 milliárd dollár (2024 körüli adatok). A nukleáris robbanófejek száma: 5889 (ebből 1600 bevethető állapotban). Az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) száma pedig: 320 (pl. RS-24 Jarsz, Szarmat).

A kínai hadiflotta (Fotó: Xinhua/AFP)

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb létszámú hadserege, amely folyamatosan fejleszti technológiáját, különösen a mesterséges intelligencián és hiperszonikus fegyvereken alapuló rendszereket. Peking aktív katonai létszáma kb. kétmillió fő, ehhez jön még több mint félmillió tartalékos. Az éves katonai kiadás hozzávetőleg 225 milliárd dollár (2024 körüli adatok). A kínai nukleáris robbanófejek száma: 500 (növekvő tendencia) az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM): kb. 100-150 (pl. DF-41)

Bernek Ágnes arra is rámutatott, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán Oroszország elemi érdeke az, hogy újraszervezze logisztikai útvonalát, közlekedési hálózatát és az orosz vállalati értékteremtési láncokat, és ebben Irán kiemelt partnere lehet. Az az Irán, amely kiváló stratégiai és földrajzi pozíciókkal rendelkezik, hiszen a Kaszpi-tengernél és a Perzsa-öbölnél is van tengerpartja, és amely által a körülzárt Oroszország megkaphatja azt a tengeri kijáratot, ami számára kiemelten fontos.

– Az asztrahányi kikötőben a legnagyobb iráni állami hajózási társaság lett a fő tulajdonos, ami által a Volga–Don-csatornához hasonlóan megépítik azt a tengeri utat, amelyen később iráni kereskedelmi vagy akár hadihajók is átmehetnek.

Így megjelenhetnek a Fekete-tengeren is az iráni hadihajók, ami teljes döbbenetet válthat ki a közeli jövőben.

2021. május 5-én készült légi felvételen a Volga folyón átívelő vasúti híd és Asztrahán város kikötője látható (Fotó: AFP/Andrey Borodulin)

Trump azzal fenyegeti a Nyugaton kívüli világot, hogy büntetővámokat fog kivetni azokra az országokra, amelyek elutasítják azt, hogy dollárban bonyolítsák a kereskedelmüket. Putyin azt nyilatkozta, hogy Biden négy éve után ezt már az Egyesült Államok nem fogja tudni megtenni anélkül, hogy komoly károkat okozzon a saját állampolgárainak is

– összegezte Bernek Ágnes.

Borítókép: Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: AFP/Maxim Shipenkov)