Az ellenségem ellensége a barátom

Moszkva legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, de az orosz–kínai együttműködés nem csak a gazdaságról szól, ez sokkal inkább a Nyugat fő ellensége és a Nyugat fő kihívója közötti érdekszövetség, mondta el lapunknak Bernek Ágnes. A geopolitikai szakértő szerint Peking jól tudja, ha egyedül marad, a Nyugat minden erejét ellene fordítaná.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagállami vezetőinek 2024. július 3-án, Asztanában tartott csúcstalálkozóján Fotó: Pavel Volkov Forrás: AFP

Az orosz gázipari óriás, a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller (L), Vlagyimir Putyin orosz elnök (2. L) és Zhang Gaoli, a Kínai Népköztársaság alelnöke részt vesz a „Szibéria Ereje” első láncszemének hegesztési ceremóniáján (Fotó: AFP/Alexey Nikolsky)

A két ország közötti együttműködés terén még egy nagyon fontos szempontot emelt ki a szakértő. 

Oroszország arra törekszik, hogy Kínának ne csak energiahordozókat, hanem élelmiszereket is szállítson. Kína a Föld egyik legnépesebb országa, és kiemelt fontosságú számára az élelmiszer-biztonság kérdése. Moszkva jelenleg már a világ legnagyobb búzaexportőre, övé a legnagyobb gabonaterminál és kiemelt célja, hogy a kínai piacra is szállítson orosz élelmiszeripari termékeket. A szakértő kiemelte:

Ez év júniusától a vlagyivosztoki kikötőt – amely a Távol-Kelet meghatározó kereskedelmi központja – a kínai vállalatok vám nélkül használhatják, ami azt jelenti, hogy ez a kínai vállalatok számára belföldi kikötőnek minősül. Az Amur folyótól északra lévő orosz területen pedig pár éve átadtak egy új űrközpontot, ami kapcsán 2021-ben Peking és Moszkva megállapodott egy közös Hold-bázis építéséről is. A jeges-tengeri útvonal vonatkozásában is megállapodott a két ország, hogy közösen fogják fejleszteni ezt a sarkvidéki útvonalat, Peking pedig ennek kapcsán meghirdette az új poláris sarkvidéki selyemutat.

A Xuelong 2 kínai jégtörő elhajózik a Cosmonauts-tenger egyik lebegő jégterületéről (Fotó: Xinhua/AFP/Liu Shiping)

Mi Peking érdeke?

Kína semmiképpen nem érdekelt abban, hogy a Putyin-rendszer megszűnjön, hangsúlyozta a szakértő. A két ország közötti együttműködés elsődlegesen nem a gazdasági érdekekről szól Peking számára, tette hozzá. Kiemelte:

Jelenleg Oroszország a Nyugat fő ellensége. Egy oroszfóbiára épülő nyugati retorika uralkodik. Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, geostratéga mondta azt a 2000-es évek elején, hogy az USA fő célja Oroszország felparcellázása és gyámság alá helyezése. Kína viszont most a Nyugat fő kihívója, ma már megkérdőjelezheti az Egyesült Államok hegemóniáját is. Szerintem ez a kulcs, a Nyugat fő ellensége és a Nyugat fő kihívója közötti érdekszövetség. Az ellenségem ellensége a barátom, tartja egy régi arab közmondás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök részt vesz a pekingi Tienanmen téri Népi Nagyterem előtt 2024. május 16-án tartott hivatalos üdvözlőceremónián (Fotó: AFP/Szergej Bobiljov)

George Friedman pár éve vázolt fel egy olyan geostratégiát, miszerint megszűnik az Oroszországi Föderáció és több kisebb államalakulat jöhet létre. Kína viszont tökéletesen tudja azt, hogy ha sikerülne ezt elérnie a Nyugatnak, akkor utána minden egyesített erejét Kína ellen fordítaná. Ebben a geopolitikai játszmában Kína még a jelenlegi Oroszországgal is sokkal erősebb, mint ha csak egyedül lenne

– összegezte Bernek Ágnes.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállami vezetőinek 2024. július 3-án Asztanában tartott csúcstalálkozóján (Fotó: AFP/Pavel Volkov)