2022. február 4. nagyon fontos időpont az orosz–kínai érdekszövetség vonatkozásában. Ezen a napon Peking és Moszkva egy úgynevezett korlátok nélküli partnerségi megállapodást kötött, amelynek értelmében innentől kezdve a két ország közötti együttműködés és a kapcsolatuk szorossága túllép minden nemzetközi szervezeten, mondta el lapunknak Bernek Ágnes, a Budapesti Műszaki Egyetem geopolitikai szakértője.
– 2022. február 24-én, az orosz–ukrán háború kezdete után becslések szerint mintegy 18 ezer korlátozó intézkedést léptettek életbe Oroszországgal szemben, hogy elvágják a nyugati világtól. 2022 márciusában pedig Oroszországot lekapcsolták a SWIFT-rendszerről is, aminek az lett az eredménye, hogy a gazdasági kapcsolatok terén a Nyugat helyébe gyakorlatilag Kína lépett – folytatta a szakértő. Mint mondta,
jelenleg Oroszország összes külkereskedelmi forgalmának messze a legnagyobb partnere Kína. Mind export, mind import vonatkozásában annak körülbelül 30 százalékát vele bonyolítja le. Oroszország gazdasági teljesítőképessége azonban mindössze tíz százaléka Kínáénak, ezért is mondják sokan, hogy ez egy aszimmetrikus viszony.
A két ország közötti kereskedelem áruszerkezeti összetételét megvizsgálva az látható, mutatott rá a szakértő, hogy Oroszország Kínába kiemelten energiahordozókat és nyersanyagokat exportál, ugyanakkor az import terén – ezért veszi át Kína a Nyugat szerepét – egyre több például az elektronikai termék és a jármű. Moszkva és Szentpétervár utcáin is egyre több a kínai autó.
Energiahordozók, közös Hold-bázis és sarkvidéki selyemút
Bernek Ágnes arról is beszélt, hogy nagyon fontos, Kína egyre inkább meghatározó az Oroszországba érkező működőtőke-befektetések terén is, kiemelten tekintve a közös határszakaszra, a több mint 4100 kilométer hosszú Amur–Usszuri határra.
Ide és az orosz távol-keleti területekre hatalmas mértékű kínai befektetések érkeznek. Az ide érkező külföldi tőke 90 százaléka kínai eredetű. Ez a közös határszakasz, Mandzsúria korábban kínai terület volt, ahol mindmáig hatalmas fejlesztések zajlanak. Blagovescsenszknél felépült az Amur folyón egy híd, mely a rendszeres áruforgalmi összeköttetést biztosítja. 2014 nyarán írt alá az orosz Gazprom a kínai CMPC-vel (China National Petroleum Corporation) egy egyezséget, miszerint kiépítik a Szibéria Ereje földgázvezetéket, ami azóta már működik is, rácáfolva a korábbi nyugati aggályokra.
A szakértő szerint jelenleg már Kína a legnagyobb földgázvásárlója a Gazpromnak. Tervben van a Szibéria Ereje 2 gázvezeték is ami az orosz sarkvidéki Jamal-félszigettől Szibérián és Mongólián keresztül lép majd be kínai területre, és amely megépítésének bejelentését Putyin ez év májusi pekingi útjára várták.
A két ország közötti együttműködés terén még egy nagyon fontos szempontot emelt ki a szakértő.
Oroszország arra törekszik, hogy Kínának ne csak energiahordozókat, hanem élelmiszereket is szállítson. Kína a Föld egyik legnépesebb országa, és kiemelt fontosságú számára az élelmiszer-biztonság kérdése. Moszkva jelenleg már a világ legnagyobb búzaexportőre, övé a legnagyobb gabonaterminál és kiemelt célja, hogy a kínai piacra is szállítson orosz élelmiszeripari termékeket. A szakértő kiemelte:
Ez év júniusától a vlagyivosztoki kikötőt – amely a Távol-Kelet meghatározó kereskedelmi központja – a kínai vállalatok vám nélkül használhatják, ami azt jelenti, hogy ez a kínai vállalatok számára belföldi kikötőnek minősül. Az Amur folyótól északra lévő orosz területen pedig pár éve átadtak egy új űrközpontot, ami kapcsán 2021-ben Peking és Moszkva megállapodott egy közös Hold-bázis építéséről is. A jeges-tengeri útvonal vonatkozásában is megállapodott a két ország, hogy közösen fogják fejleszteni ezt a sarkvidéki útvonalat, Peking pedig ennek kapcsán meghirdette az új poláris sarkvidéki selyemutat.
Mi Peking érdeke?
Kína semmiképpen nem érdekelt abban, hogy a Putyin-rendszer megszűnjön, hangsúlyozta a szakértő. A két ország közötti együttműködés elsődlegesen nem a gazdasági érdekekről szól Peking számára, tette hozzá. Kiemelte:
Jelenleg Oroszország a Nyugat fő ellensége. Egy oroszfóbiára épülő nyugati retorika uralkodik. Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, geostratéga mondta azt a 2000-es évek elején, hogy az USA fő célja Oroszország felparcellázása és gyámság alá helyezése. Kína viszont most a Nyugat fő kihívója, ma már megkérdőjelezheti az Egyesült Államok hegemóniáját is. Szerintem ez a kulcs, a Nyugat fő ellensége és a Nyugat fő kihívója közötti érdekszövetség. Az ellenségem ellensége a barátom, tartja egy régi arab közmondás.
George Friedman pár éve vázolt fel egy olyan geostratégiát, miszerint megszűnik az Oroszországi Föderáció és több kisebb államalakulat jöhet létre. Kína viszont tökéletesen tudja azt, hogy ha sikerülne ezt elérnie a Nyugatnak, akkor utána minden egyesített erejét Kína ellen fordítaná. Ebben a geopolitikai játszmában Kína még a jelenlegi Oroszországgal is sokkal erősebb, mint ha csak egyedül lenne
– összegezte Bernek Ágnes.
