Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára múlt héten Teheránba utazott, ahol Oroszország és Irán kapcsolatairól egyeztetett. Közben olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Oroszország Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszereket és Murmanszk-BN rendszereket adott át Iránnak, közölte a Politico brüsszeli hírügynökség.
A négyszáz kilométeres hatótávolságával és hagyományos vagy nukleáris robbanófejek kilövésére való képességével az Iszkander az orosz ballisztikus rakétarendszer egyik legfontosabb eleme. Az először 2014-ben telepített Murmanszk-BN egy modern rendszer, amely kétségtelenül Irán számára jelent majd előrelépést.
Ez a fegyvercsere (valamint annak a lehetősége, hogy Irán már rendelkezik, vagy hamarosan hozzáférése lesz orosz Szu-35-ös vadászrepülőgépekhez) egyértelműen mutatja azt, hogy Teherán milyen magas árat fizet Moszkvának a fejlett technológiáért. Az Ukrajnával folytatott háborúban való segítségnyújtásért cserében Oroszország aktívan segíti Iránt abban, hogy megerősítse a védelmét a jövőbeli csapásokkal szemben.
Az Irán és Oroszország közötti katonai és védelmi ipari kapcsolatok bővülése egy újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország döntése az ukrajnai teljes körű invázió elindításáról felgyorsította az amerikai ellenfelek szorosabb együttműködésének ütemét és mértékét.
Természetesen Irán és Oroszország már 2022 februárja előtt is szoros kapcsolatban álltak ilyen szempontból. Ez viszont nagyrészt abból állt, hogy Teherán orosz fegyvereket vásárolt. Az új fejlemények azóta megváltoztatták ezt a felállást, és nem csak meggyengítették Moszkva képességét, hogy visszatartsa Irántól a magasabb szintű technológiát, hanem egyes esetekben még arra a szokatlan helyzetre is kényszerítették az országot, hogy iráni technológiát vegyen igénybe.
Miután szemtanúja volt annak, hogy Ukrajna sikeresen bevetette a török Bayraktar TB2 drónokat a háború korai szakaszában, Moszkva Iránhoz fordult, és az elmúlt két évben a drónok a két nemzet közötti védelmi kapcsolat központi elemévé váltak. Irán 2022 augusztusában kezdett támadó és megfigyelő drónokat eladni Oroszországnak.
Az iráni drónokat olcsón és tömegesen lehet gyártani, így még akkor is hasznosak, ha drága rakétákkal megsemmisítik őket. Február végéig Oroszország mintegy 4600 iráni tervezésű drónt lőtt ki Ukrajnára.
Oroszország, mivel tovább akarja csökkenteni az egy darabra jutó költséget és bővíteni a felhasználható drónok számát, a Tatár Köztársaságban is felállított egy gyárat a hazai gyártás érdekében, ahol az iráni tudást kamatoztathatja. Így Oroszország most a Shahed drónokat maga szereli össze, és számos – bár nem minden – alkatrészt saját maga gyárt, míg a magasabb szintű alkatrészei Kínában készülnek.
Moszkva állítólag azt tűzte ki céljául, hogy jövő nyárig évente hatezer ilyen drónt gyárt.
Borítókép: Iráni Shahed-136 típusú drón (fotó: AFP)
