A lakosság harmada szegény

A családtámogatásnál nemzeti konszenzusra kell törekedni, mert a társadalom képtelen nyomon követni a kormányok különböző intézkedéseit – hangzott el az Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására című konferencián tegnap. A Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) felmérése szerint a magyar lakosság egyharmada szegénynek tekinthető, míg a jómódúak aránya tíz százalék.A kétnapos konferencia nyitó-napján Stumpf István kancelláriaminiszter elmondta: a kormány társadalompolitikájának célja a középrétegek erősítése, elszegényedésük megakadályozása, a gyermekvállalás feltételeinek megteremtése, s passzív segélyezés helyett munkalehetőség biztosítása. Hangsúlyozta: jövőre a törvény által előírtnál három százalékkal többet juttatnak a nyugdíjasoknak. Reményét fejezte ki, hogy a kormányzati ciklus végére sikerül azt a több mint tízszázalékos reálérték-csökkentést kompenzálni, amely az előző kormányzati időszak alatt sújtotta a nyugdíjakat. Mint mondta: ebben az évben megpróbáltak javítani az egészségügyi és a szociális szféra dolgozóinak bérhelyzetén is.Szemkeő Judit, a Szociálisés Családügyi Minisztérium (SZCSM) politikai államtitkára elmondta: a konferencia – amelyet a Szociális Tanács és az SZCSM szervezett – célja, hogy a civil szféra segítségét is felhasználják a szegénység kezeléséhez.Tóth István György, a Tárki igazgatója közölte: a magyar lakosság harmada szegény, a jómódúak aránya tíz százalék körüli. Felméréseik szerint a népesség hatvan százalékát érintette időszakosan a szegénység.Ferge Zsuzsa professzor előadásában a kormány családpolitikájával kapcsolatban elmondta: a gyermeksegélyezés nem megfelelő, a családi pótlék elértéktelenedett, a gyermekek után járó adókedvezmény pedig a közép- és felső társadalmi osztályoknak kedvez, s igazságtalan.– A családtámogatások terén nemzeti konszenzusra kell törekedni, a társadalom ugyanis hosszú távon képtelen elviselni az egymást követő kormányok különböző intézkedéseit – hangsúlyozta Lakner Zoltán, a szociális tárca helyettes államtitkára.Spéder Zsolt, a KSHI népességkutató intézetének igazgatója szerint a gyermekek elszegényedése már a rendszerváltozás előtt megkezdődött, a kilencvenes években pedig felgyorsult, a megszülető gyermekek harmada szegénynek tekinthető.