A MOSZ félelmei

A szövetkezeti üzletrészek erőszakos elértéktelenítése folyik azzal a céllal, hogy egy előre kiválasztott külföldi és hazai kör kezére játsszák azt át – így jellemezte tegnap, budapesti sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a szövetkezeti üzletrészek módosításáról szóló, már a parlament elé terjesztett törvénytervezetet, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket arra kötelezné, hogy a hatályba lépéstől számított hatvan napon belül kifizessék külső üzletrész-tulajdonosaikat.Nagy Tamás szerint a szövetkezeti üzletrészek ügye egyszerűen rendezhető lenne, ha a szövetkezetek társaságokká alakulnának, e megoldással biztosítható lenne mindenki számára saját tulajdonrésze.A MOSZ elnöke a törvénytervezet hibájának rótta fel, hogy az csak a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik, az ipari szövetkezetekre és az áfészekre viszont nem, emellett olyan jogokkal ruházza fel a külső üzletrész-tulajdonosokat, mint a rendes tagokat.– Ha a törvényt elfogadják, és életbe lép, akkor a mezőgazdasági szövetkezetek 90 napon belül megszűnnek létezni, a rendelkezést maximum 10 százalékuk élheti túl, a többit felszámolják. A szövetkezetek környéki kistermelők viszont előbb fognak tönkremenni, mint a szövetkezet, mert nem lesz honnan segítséget vagy munkaeszközt kérni, bérelni. A végeredményként a szövetkezeti tagok elvesztik mindenüket, megszűnik 50–100 ezer munkahely, és a külső üzletrész-tulajdonosok sem kapnak semmit, mert felszámoláskor a fizetési lista végére kerülnek. Komoly adóforintoktól esik el a költségvetés, és az új földosztás eredményeként kialakul egy új nagybirtokos réteg, töredékére csökken az agrártermelés, felszöknek az élelmiszerárak, teret kap az import, és növekedni fog az infláció – sorolta aggályait az elnök, hangsúlyozva, hogy a törvénymódosítás ellen minden lehetséges eszközt megragadnak.