Aga Khan álma

Mivel töltsük el az időt két futam között? Van fél óránk. Hasznosan meggusztáljuk a következő futam indulóit, elmegyünk a kasszához és fogadunk, berontunk a büfébe, megiszunk egy (két) fröcscsöt, az ismerősökkel kiértékeljük a várható esélyeket, s még mindig marad 10-15 percünk a startig. A lehető legrosszabb taktika, ha elővesszük a Turfot, mert újabb lovakat, esélyeket, kombinációkat találunk, aminek folyományaként visszarongyolunk a kasszához – drága időtöltés. Tekintélyes múltra visszatekintő tapasztalatom mondatja velem: az a 10-15 perc kitűnő alkalom arra, hogy olvassunk. Persze nem mindegy, hogy milyen szellemi táplálékot veszünk magunkhoz. A lelátón ücsörögve a társadalomtudományi elemzések, a realista nagyregények nem szolgálják felüdülésünket. A lóversenypályán legjobb a versenyzés szakirodalmát olvasni, az stílszerű, és illik a sajátos hangulathoz. Sajnos a hazai szakirodalom nem túl bőséges, nem kell egy idény, hogy végigolvassuk az egészet, ezért nagy öröm, ha új könyv jelenik meg a témában.Ezúttal örömhírem van: a Pendragon Könyvek sorozatban megjelent Georg Lange német szerző Aga Khan álma című kötete, amellyel gazdagíthatjuk ismereteinket és szakkönyvtárunkat. Az Aga Khan-család a lóversenyzés világának rendkívül színes és szinte mitikus szereplője. A kötet bemutatja a család közel 200 éves történetét, a futtatás terén elért sikereiket, különleges tenyésztési módszereiket, és bőséges válogatást nyújt méneseik anyakancáinak családfáiból. Az Aga Khan méneseiben nevelkedett lovak a magyar versenyzésben is nagy szerepet játszanak, a könyv erről is érdekes információkat ad.Ám mielőtt nagyon belemélyedünk az olvasásba, javaslom, hogy figyeljünk a startot jelző kolomp kondulására is, s ha azt meghalljuk, emeljük fel fejünket, különben izgalmas, látványos eseményekről maradunk le. Hiba lett volna elmulasztani a vasárnapi galopp futamait, érdekes dolgok történtek. A Báró Wesselényi Miklós-emlékverseny, a sprinterek egyik legnagyobb versenye, igazi, amolyan „nyolctojásos” meglepetéssel szolgált. Papírforma szerint két ló küzdelmére lehetett számítani, a többiek elvileg csak a harmadik helyért futhattak. A fogadók a Majestic Light–Ruscus befutóra öntötték pénzüket. Érthető cselekedet volt ez, hiszen biztosra akartak menni. A bátrabbak Ruscust is előrevették, mert meglepetés esetén sem akartak elszegényedni. A mezőny maradék három tagját csak az „elvetemült” kontrajátékosok vették nyerőnek, de azt ők sem tudták elképzelni, hogy Majestic Light kiessen a placcból. A verseny első 800 méterén minden az előírásoknak megfelelően alakult, Majestic Light vezetett, Ruscus szorongatta, Sárkánytűz tisztes távolból követte a két favoritot. De jött az a fránya emelkedő, s a papírformának befellegzett. Majestic Light csak nehezen kaptatott fel a dombra, de Ruscus sem volt kimondottan fitt. Sárkánytűz virgoncan elszáguldott mellettük, majd mindenki elképedésére Key Girl is otthagyta őket. Az utolsó lépésekben Ruscus legyűrte Majestic Lightot, így a sprinterkirály még a dobogóról is leszorult. Pierro ezúttal momentum nélkül futott.A Gróf Károlyi Gyula-emlékverseny a kétéves kancák klasszikus erőpróbája. Ebben a futamban a táv első fele ígért meglepetést, de a befutóban helyrebillent a világ rendje, nyert a favorit. Sokáig L’amour vágtázott az élen, de a hajrában Leylandi Ciprus elviharzott mellette, sőt pont a célban Tűzvarázs is előbb volt, mint L’amour. L’amourtól sokat kért lovasa az elején, az utolsó 50 méteren elfogyott az ereje. A szép nevű Leylandi Ciprus immár harmadik magabiztos győzelmét aratta, évjáratában – a méneket is beleértve – eddig ő mutatkozik a legjobbnak. Következő feladata a Kétévesek Nagydíja lesz. Kíváncsian várjuk, hogy a hosszabb távon a fiúk ellenében mire lesz képes. Stílusa arra utal, hogy ott sem lesz különösebb gondja.Ezen a hétvégen az ügetőn lesz a nagy esemény, a Kerepesi úton ma délután rendezik az Őszi Kancadíjat. E sorok írásakor az indulókat még nem ismerem, csak feltételezések vannak. De az eddig sok sikert elért s jó formában lévő Dorottya küzdelme az idősebbekkel igazi csemegének ígérkezik. Rossz hír, hogy a tévéközvetítés körül bonyodalmak vannak, még az is előfordulhat, hogy a fogadóirodákban, vendéglátóhelyeken nem nézhetjük a versenyeket. El lennénk keseredve, ha ez így történne – nem tenne jót a kényes helyzetben lévő versenyzésnek.