Az ellenzék alkotmányos aggályai

Jelentős a véleménykülönbség a kormánypártok és az ellenzék között a szervezett bűnözés elleni központ létrehozását illetően, mivel az MSZP és az SZDSZ szerint az előterjesztés alkotmányossági aggályokat vet fel és több kétharmados törvényt is érint – derült ki az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tegnapi ülésén.Gál Zoltán (MSZP) fogalmazott a legélesebben, amikor elmondta: semmi szükség egy újabb, több száz millió forintos költséggel működő intézményt felállítani olyan feladatok elvégzésére, amelyek a jelenlegi keretek között is megoldhatók. – A hatályos törvények értelmében a különböző nyomozó hatóságoknak kötelességük átadni a bűnügyekkel kapcsolatos információkat, alapos gyanú esetén pedig feljelentést kell tenniük. A koordinációs központ létrehozása helyett a rendőrséget kellene megerősíteni, ezzel javíthatnánk az információáramlás gyorsaságán és a bűnüldözés hatékonyságán – fejtette ki Gál Zoltán. A politikus az előterjesztést a mostani formájában általános vitára alkalmatlannak nevezte.A koalíciós és az ellenzéki honatyák abban sem értettek egyet, hogy feles vagy kétharmados többség szükséges-e a javaslat elfogadásához. Kormánypárti érvek szerint a létrehozandó központ nem végez nyomozói és irányítói tevékenységet, csak a már meglévő bűnüldöző szervezetek információit összegzi, tehát felállításához elegendő az ötven százalék plusz egy szavazat. Az MSZP és az SZDSZ képviselői ezzel szemben úgy vélték: miután a javaslat érinti a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelői tevékenységét, így az ezekre vonatkozó kétharmados törvényeket is módosítani kell. Az ellenzék hiányolta a törvényességi garanciákat és a parlamenti kontroll lehetőségét is. A belügyi tárca képviselője arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a tervezetbe nagyrészt beépítették az adatvédelmi biztos ajánlásait. A testület koalíciós többsége végül általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.