Elképesztő árak a zágrábi piacokon

A horvát média egyelőre csak az aszályos évnek tulajdonítja, hogy a zöldségpiacon a Vecernji list című, legnagyobb példányszámú horvát napilap szerint egy kiló bab ára 30 kunára (1 kuna kb. 34 forint) ugrott, a burgonya ára a tavaly ilyenkori kétszeresére, a káposztáért pedig tízszer annyit is kérnek, mint tavaly ilyenkor. Pedig nyilvánvalóan hatással van erre az olajár világpiaci alakulása, csakúgy, mint az is, hogy október elsejétől 25 százalékkal drágul a háztartási villanyáram ára. A mezőgazdasági terményárak elszabadulását sürgős behozatallal akarja megfékezni a kormány.A Nacional című tekintélyes zágrábi politikai hetilap legújabb száma szerint Racan kormányfő azért szüntette meg a közelmúltban alig egy hét után az élelmiszerbe-hozatalra kivetett pénzügyminisztériumi vámrendeletet és behozatali mennyiségkorlátozást (a korlátozás a horvát határ menti magyar, szlovén és bosznia-hercegovinai üzletek forgalmát is nagymértékben csökkentette volna), mert kiderült, hogy az a legnagyobb horvát magánvállalat, az Agrokora érdekeit szolgálta. A horvát szociál-liberális Párt teljes támogatását élvező vállalattulajdonos, aki a választásokon a pártelnököt, Budisát támogatta, lobbijával az új hatalomban befolyásolhatta a mezőgazdasági és a gazdasági minisztériumot, s a nemzeti bank kormányzója is az Agrokorból került új tisztségébe.Az élelmiszer-behozatal drasztikus korlátozásával valójában jó előre ellensúlyozni akarták a horvát termelőkre ez év december és jövő január elsejével nehezedő terhet, amikor is azután, hogy az országgyűlés jóváhagyja Horvátország belépését a világkereskedelmi szervezetbe, csökkennek majd az élelmiszerek és egész sor mezőgazdasági termény behozatali védővámjai.Először történt az új horvát hatalommal, hogy egy lobbi durván ráerőszakolhatta saját érdekeit. Az alig hét után visszavont behozatali korlátozásokból az államnak csupán minimális haszna lett volna, a profitot lefölözte volna az élelmiszer-ipari-kereskedelmi lobbi, a szerényebb keresetű lakosság kárára, amely a családi költségvetést csak úgy tudja fenntartani, hogy rendre külföldön vásárolja az ott, a horvát áraknál lényegesen olcsóbb élelmiszereket – írja a Nacional.