Emlékezés Recsk áldozataira

Hiába próbálta meg a hatalom eltitkolni a legterhesebb vészkorszakában épített recski kényszermunkatábor létét, s hiába tüntették el még a nyomait is a bezárását követően, a túlélők először halkan, majd a rendszerváltozás után nyíltan is elmondhatták, milyen kegyetlenségekre volt képes a kommunista diktatúra. A Mátrában kialakított recski tábor megnyitásának 50. évfordulóján emlékeztek szombaton a helyszínen.1950–53 között működött a szovjet mintára kialakított tábor, amelyet magyar gulágnak is neveznek. Ezerháromszázan fordultak meg itt, ahol követ fejtettek a politikai foglyok. A szombati emlékünnepséget a 12 esztendővel ezelőtt alakult Recski Szövetség szervezte. Zimányi Tibor elnök köszöntötte az öszszegyűlteket, majd Fekete József, a település polgármestere szólt a hallgatósághoz. Elmondta: a Recsken élő emberek akaratán kívül vált a helyszín a magyar história egyik legsötétebb korszakának állomásává.A külföldön tartózkodó köztársasági elnök, Mádl Ferenc beszédét Kulin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője olvasta fel. „Bár a nemzet tisztelettel emlékszik a recski rabok megpróbáltatásaira, ám sem erkölcsileg, sem anyagilag nem kapták meg azt a kárpótlást, amely megilletné őket” – tolmácsolta Kulin Mádl Ferenc gondolatait. „Keveset idézzük a recskiek tanúskodó hitét, áldozatos magatartását, nem méltányoljuk eléggé küzdelmüket. A diktatúra sokakat alázatosságra ítélt az internáló táborok és börtönök falain kívül is, s az ő szorongásaikat és félelmeiket is megszenvedték a szögesdrótok mögé kényszerítettek” – írta levelében Mádl Ferenc. Zimányi Tibor elnök keserűségének adott hangot, amikor elmondta, hogy nemcsak anyagilag vannak továbbra is nehéz helyzetben az egykori recskiek, de azóta sem hangzott el egyetlen bocsánatkérés sem az ellenük elkövetett bűnökért. Egyelőre a pontos dokumentáció sem készült el a tábor történetéről, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész hallgatói vizsgálják át az 500 méter hosszú levéltári anyagot, amely még számos tényt fog napvilágra hozni.A megemlékezés végén tartott koszorúzáson jelen volt Boross Péter volt miniszterelnök, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész. A kormányzópártok több szinten is képviseltették magukat, az ellenzék soraiból csupán Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője helyezte el a megemlékezés virágait a recski emlékmű talapzatánál.