Olajügyekről szavazott a parlament

A parlament tegnap elfogadta Juharos Róbert (Fidesz) indítványát a helyi adókról szóló törvény módosítására. A javaslat értelmében Budapesten az iparűzési adó kivételével minden egyes adónem kivetési joga a kerületekhez kerül, de a Fővárosi Közgyűlés a városrészek több mint felének egyetértésével bármelyiket kivetheti. Megszavazta a Ház Wekler Ferencnek (SZDSZ) a hadigondozási törvény módosítására tett javaslatát is. A módosítás értelmében azok a hadirokkantak, hadiözvegyek, illetve hadiárvák, akik 1994. december 22-e után politikai okból nem kapták meg pénzellátásukat, azok az elmaradt pénzellátás kompenzálására jogosultak. Az egyösszegű járandóságot 2001. január 1-je után fizetik ki. Az Országgyűlés nagy többséggel támogatta a vámjogról szóló törvény módosítását. A jogszabályhoz kötődő kormányrendeletet a kabinet várhatóan a következő ülésén módosítja, eszerint a jövőben két liter bort, egy liter égetett szeszt és egy doboz cigarettát lehet naponta egyszer vámmentesen kivinni, illetve behozni az országba.A parlament 148 igen, 161 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett elutasította azt az MSZP olajügyben előterjesztett határozati javaslatához benyújtott módosító indítványt, amely az előző kormányok politikai felelősségét állapítaná meg. A javaslat jórészt a Németh- és a Horn-kormány tevékenységét taglalja, de érintőlegesen foglalkozik az Antall- és a Boross-kabinettel is. Az ellenzéki pártok mellett az MDF jelenlévő képviselőinek nagy többsége és az FKGP-frakció fele sem támogatta a fideszes honatyák által készített indítványt. A szavazás eredményét az olajügyek eltusolásaként értékelte Fazekas Sándor, az olajbizottság fideszes tagja. A honatyák megszavazták azt a javaslatot, amely szerint az olajbizottságnak 2000. november 30-ig a parlament elé kell terjesztenie jelentését. A parlament nem függesztette fel Pallag László kisgazda bizottsági elnök mentelmi jogát.– A Fidesznek és az FKGP-nek érintettség miatt vissza kellene vonnia az olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos módosító javaslatait – jelentette ki még a szavazás előtt, az azonnali kérdések során Tóth Károly (MSZP).Tóth Károly szerint a Fidesz csak vádaskodni tud, holott a dokumentumok alapján csöndes, belső önvizsgálatot kellene tartania. A politikus megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy olyan új dokumentumok kerültek elő, amelyek a Fidesz és a kisgazdapárt érintettségét mutatják. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában kijelentette: mindenkinek az az érdeke, hogy felderítsék az olajügyeket, ezért nem veszi fel azokat a párbajkesztyűket, amelyek eltéríthetnék ettől a szándéktól a Fideszt. Leszögezte azt is: szükségesnek tartják a politikai és büntetőjogi felelősség megállapítását még akkor is, ha ez egyeseknek kényelmetlen.Molnár Róbert (FKGP) az igazságügy-miniszterhez intézett interpellációjában arról érdeklődött: milyen lépéseket tett a tárca annak érdekében, hogy Bauer Miklós ügyvédet, volt ÁVH-s tisztet, Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő édesapját kizárják az ügyvédi kamarából, mivel részt vett Ries István volt igazságügy-miniszter halálra kínzásában. Hende Csaba, a tárca politikai államtitkára elmondta: az Országos Ügyvédi Kamara elnöke levélben tájékoztatta a minisztériumot arról, hogy eljárás indult az ügyben. Bauer Tamás személyes érintettség miatt kért szót. Elmondta: apja antifasiszta ellenálló volt, később titkosszolgálati, majd ÁVH-s tiszt lett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egykori igazságügy-miniszter halálában nem volt része.A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány vagyonának eltűnésével kapcsolatban interpellált Gyürk András (Fidesz). Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ vizsgálata súlyos törvénysértéseket tárt fel az alapítvány elmúlt években folytatott tevékenységéről és büntetőfeljelentést tett az előző kuratórium elnöke ellen. Szakács Imre, az Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára elmondta: a 26 ingatlanból mindössze három maradt a közalapítvány tulajdonában, és ez 22 millió forintot jelent a korábbi 2 milliárdos vagyonhoz képest. A politikus azt is közölte: Varjú László, a korábbi kuratórium elnöke az egyszemélyes Talent Kft.-be apportálta az ingatlanokat, amelyeket aztán eladtak.Az Országgyűlés megkezdte az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára expozéjában kijelentette: gazdaságunk tavalyi eredményei jók, sőt, nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltóak. Varga Mihály szólt arról is, hogy a háztartások jövedelme és fogyasztása 1999-ben is emelkedett, a családok helyzete javult. Utalt arra, hogy az 1999. évi költségvetési vitában az ellenzék „kis Bokros-csomagot” követelt, szerinte ezt a magatartást az idő nem igazolta. Az államtitkár közölte, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban kezdeményezik az államháztartási törvény és a 2000. évi költségvetési törvények módosítását. – Az államháztartási törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy elfogadásával mód és lehetőség nyílik a kétéves, azaz kétszer egy éves költségvetés jóváhagyásának jogi rendezésére.– A költségvetés végrehajtásának elszámolása javult, a zárszámadás egyre tartalmasabb és részletesebb, az elmúlt évek zárszámadásaihoz képest szélesebb körben számol be a költségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítéséről – mondta Kovács Árpád az 1999-es zárszámadás ellenőrzéséről szóló expozéjában. Az Állami Számvevőszék elnöke felhívta a figyelmet arra: még mindig nem sikerült elérni, hogy a központi költségvetésre vonatkozóan a számviteli elveknek megfelelő beszámolási rendszer érvényesüljön.A vezérszónoki felszólalások során Kósa Lajos (Fidesz) úgy vélte: az 1999. évi költségvetés elérte célját. Fontosnak nevezte, hogy az államadósság mértéke a GDP 60 százaléka alá csökkent, ami megfelel az Európai Monetáris Unió követelményeinek. Keller László (MSZP) viszont úgy látta: a kedvező gazdasági folyamatok már 1997-ben megindultak, sőt, néhány mutató akkor jobb volt, mint a későbbiekben.