Torgyán agrárbeszámolója

Az agrártárca már 1998-ban benyújtotta agrárstratégiáját a mezőgazdasági bizottságnak, jelenleg pedig készül a végleges terv is, amit a Magyar Tudományos Akadémiával is egyeztet a minisztérium – jelentette ki tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottsága meghallgatásán Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A beszámolóval majdnem egy időben a mezőgazdasági bizottság ülésén a képviselők parlamenti vitára alkalmasnak találták – az FVM által benyújtott – a szövetkezeti törvény módosításáról és a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslatokat.– Aggódom a termelőszövetkezetek dolgozóinak jövőjéért, de ugyanúgy aggódom a külső szövetkezeti tagokért is – jelentette ki tegnap Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt, a szövetkezeti törvény módosítását firtató ellenzéki kérdésekre. A miniszter elmondta: szeretné, ha lezárulna a folyamat, amelynek eredményeként a külső tagok szabadon rendelkezhetnek tulajdonuk felett.A költségvetésben a következő évekre áthúzódó tételekről a miniszter megjegyezte, hogy ezek az ágazat sajátosságaiból fakadnak, tavaly például a nem várt nagyságú exportnövekedés miatt keletkezett többletigény az exporttámogatásokra. Torgyán József kiemelte az agrárexport fejlődését: az első fél évben 9,8 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kivitel a múlt év hasonló időszakához képest, miközben a behozatal három százalékkal csökkent.Mint mondta, a sertésexport már az első fél évben túlszárnyalta a tavalyi egész éves kivitelt.A SAPARD-támogatások ügyében a miniszter újra elmondta, hogy a programot már június 22-én, jóval a határidő előtt átnyújtották Franz Fischlernek, és az EU-ban eddig egyedül a magyar SAPARD-programot fogadták el.– A termelők finanszírozási és adósságproblémáival kapcsolatban a miniszter újra hangsúlyozta egy mezőgazdasági bank felállításának szükségességét. Egyes termékekkel kapcsolatban felmerül annak a gyanúja, hogy az importárura, mint hazai termékre vesznek fel támogatást egyes cégek – mondta a miniszter, ezért szorgalmazta a bizottságnak a VPOP-val történő szorosabb együttműködését. A problémára, hogy a minőségi felár sok helyen „nem ér el” a termelőkhöz, az új típusú, termékpályás szövetkezetek jelenthetik a megoldást – mondta Torgyán József.Az agrárstratégiát számon kérő felszólalásokra a miniszter elmondta: már 1998-ban benyújtottak a mezőgazdasági bizottságnak egy agrárstratégiát, és jelenleg készül a végleges terv is.A költségvetési bizottság több MSZP-párti tagja is kifogásolta, hogy az agrártárca az idei mezőgazdasági támogatások jelentős részét már elköltötte. Az adatok szerint augusztus 31-ig az idén előirányzott összes agrártámogatásnak a 81 százalékát költötték el. A bizottság ellenzéki tagjai azon gyanújuknak is hangot adtak, hogy az FVM által felügyelt területfejlesztési támogatásokban zömmel kisgazdapárti vidékek részesültek. Torgyán József ugyanakkor elmondta, hogy a gyorsan „elkelő” támogatásokban annak a jelét is látja, hogy igény van azokra. A pártszempontok szerint elosztott pénzek vádjával kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a területfejlesztési támogatások teljes összegét a megyéknek utalják elosztásra, ezért nem lehet azt mondani, hogy centralizált osztogatás folyik.Torgyán József meghallgatásával egy időben ülésezett tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is, amely általános vitára alkalmasnak találta a szövetkezeti üzletrészről, és az új szövetkezetekről szóló, az FVM által beterjesztett törvényjavaslatokat. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára az ülésen elmondta: a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény módosítása 1992, azaz hatályba lépése óta várat magára. Kilenc éve a kívülálló üzletrész-tulajdonosok nem rendelkeznek tulajdonukkal, döntési joggal, és nem részesednek osztalékban sem.– Vagyonuk jövedelmet nem termelt, hozzáférhetetlenné vált, értéke legtöbbször csökkent. Ezért a minisztérium tervei szerint a törvény elfogadását követő hatvanadik napon közgyűlést hívnának össze a szövetkezetek, amelyeken a kívülállókkal együtt születne döntés a vagyon újraértékeléséről. A megállapított vagyonrész kifizetésére a szaktárca legfeljebb kilencven napot javasol – közölte Tamás Károly.A új szövetkezetekről szóló törvényjavaslatról Tamás Károly elmondta, hogy az eddigi termelőszövetkezeti rendszert mielőbb fel kell váltania az EU-konform, kiegészítő, üzemszerű szövetkezeti rendszernek.Az egyes tagok saját gazdaságaikban állítanák elő termékeiket, ám a beszerzést, az értékesítést a szövetkezet végezné. – E szövetkezeti szisztéma térhódítása segítené a kis egzisztenciájú gazdákat, és kedvezne a családi gazdaságok kialakulásának – emelte ki az államtitkár.