Vadászkalandok

Mostanában nyomot hagynak a vadászkalandok a közvéleményben. A szentesi kórház virágboltja úgy működik a Kurca-parti városban, mint a görög poliszokban az agora. Vezetője, Angyal Rozália szinte mindenről tud, amiről csak a településen beszélnek. A legtöbbet talán – csaknem egy esztendeje – a vadászbalesetekről mesélnek. Akkor lőttek le egy fiatal hajtót, akit annyira szerettek a városban, hogy sírjára minden héten friss virágot visznek a barátai. Angyal Rozália is vadászkalandokról mesél. Az érdeklődést nemcsak a ma már minden esztendőben ismétlődő vadászbalesetek csigázzák fel, hanem a szegedi bíróság ítéletei is.Az elmúlt hetekben gyorsított eljárással több bírósági döntés is született. Bellandi Enrico egyéni vállalkozó és Gemingani Angelo magántermelő a sándorfalvi védett halastavak mellett öt cigányrécét és egy kótyagos récét lőtt le. A cigányréce fokozottan védett fajta, eszmei értéke darabonként százezer forint. Ezért a bűntettért a két olaszt a bíróság kiutasította Magyarország területéről, és fejenként négyszázhúszezer forint pénzbüntetésre ítélte. Mivel a sándorfalvi védett területrész a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik, az intézmény is büntetett: ötszázötvenezer forint kártérítésre kötelezte a külföldieket. Egy másik olasz, a fogtechnikus Sergo Salvi ellen is eljárást indított az ügyészség. Egy cigányrécét lőtt le, ezért százötvenezer forintot kellett befizetnie a kincstárba, de a Kiskunsági Nemzeti Park kétszázötvenezer forint pénzbírságot rá is kirótt. Védett madarak elleni merényletek az utóbbi időszakban nem csak a Dél-Alföldön fordultak elő. Pannonhalma környékén ötven lelőtt fürjet találtak. A győri bíróság egy nyolctagú külföldi társaságot vont felelősségre. Az esztelen lövöldözőkre felfüggesztett szabadságvesztést is kiszabtak. Ahogy az esetek szaporodnak, az ítéletek is keményednek. A természetkárosítás legmagasabb büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke, dr. Kasza Ferenc egyre aggasztóbbnak tartja a helyzetet, és indulatos véleményét nem is rejti véka alá.– Hazánkban háromszázhetvenhárom madárfajt tartanak nyilván, ezekből háromszáztizennyolc védett, és csak tizennyolc vadászható. Érthetetlen számomra, hogy miért nem tudják megtanulni azt, hogy melyek a tilalmi listán lévő madarak – tucatnyinál alig van több –, holott minden külföldi alapos kiképzést kap, sőt kísérővel is ellátják, mielőtt bérvadászatra indul. Az elméleti képzés kifogástalan, ezt magam is tapasztaltam.– A külföldi vadászok közül miért az olaszokat tartják a legvehemensebbnek?– Olaszországban, de számos európai államban is beszűkültek a vadászati lehetőségek. Kevesebb a zsákmány, ezért lett hazánk, illetve rajtunk kívül Bulgária és Románia célország. Szerintem az olaszok azért nagyon szenvedélyes kilövők, mert ők meg is eszik a madarakat, pástétomot készítenek belőlük. Tehát, ha kifizetik, hazavihetik a zsákmányt.A magyarországi vadászok a társadalom 0,45 százalékát képezik, negyvenhatezren vannak. Az ötvennyolcmillió lelket számláló Olaszországban kilencvenötezren vadásznak, ott a társadalom 1,64 százalékát jelentik. Legtöbben Spanyolországban, Írországban és Franciaországban hódolnak e nemes szenvedélynek, ami nem olcsó mulatság – sokan úri sportnak is nevezik. Európában hivatásszerűen, illetve hobbiból 6,5–7 millióan vadásznak. Statisztikai felmérés nincs a vadállományról, de Magyarországot mindenképpen a dobogós helyek egyikén tartják számon. Sokat mondó adat: az ágazat éves bevétele tíz-tizenkét milliárd forint.– Sajnos vannak olyan vadásztársaságok, amelyek a jó haszonért eladják a jövőnket – folytatja dr. Kasza Ferenc. – Tisztában vagyok azzal, hogy nehezen tudják magukat fenntartani, ha nincs bevételük, és csak a külföldiekből élnek. A jövőben jó lenne elérni, hogy a szabálytalanságot elkövető vadászokat ne engedjék vissza saját területükre. A magyar madárvilág még gazdag, de én, mint hivatásos természetvédő, nyugtalan vagyok. Látom, hogy néhány európai országban teljesen védettek a madarak. Rezervátumokat hoznak létre, és azt mutatják meg a külföldieknek. Szerintem ebből a turizmusból sokkal nagyobb a bevételük, mint a vadászatból.Évente csaknem huszonháromezer külföldi vadászik Magyarországon, ebből ezerszáz-ezerkétszáz a védett tavakban bővelkedő Dél-Alföldet keresi fel. A Csongrád Megyei FM Hivatal vadászati felügyelőségének osztályvezetője, Szél István nem tűnik borúlátónak.– A külföldi ügyfelek hatvan-hetven százaléka olasz, de én nem tartom olyan súlyosnak a helyzetet. Néhány gondatlanság miatt sajnos a figyelem középpontjába került a szakma. Bizonyára sokan nem tudják, de a madarak, szarvasok jelentős része nem golyó, hanem betegség miatt pusztul el. Ebben a folyamatban nem meghatározó az ember. Idegesít, hogy mostanában a vadgazdálkodást és a természetvédelmet mesterségesen szembeállították.Önmagához szigorú a szakma. Azt a társaságot, ahol az utóbbi hetekben a védett madarakat lelőtték, pénzbírsággal büntették, ugyanis megsértették a vadászat rendjét. Az olaszok gondatlansága miatt a sándorfalvi területen megtiltották a vízi vadászatot. A Kiskunsági Nemzeti Emlékpark jogtanácsosa, dr. Kardos Mária elmondta: a Dél-Alföld tizenhat körzetében betiltották vagy korlátozták a madarakra való lövöldözést. A jogásznő szerint tavaly is pusztítottak védett állatokat, találtak halászsas-, túzok- és barnakányatetemeket.Tizennyolc éves kora óta puskával járja a most hatvanhat esztendős dr. Pigniczky József az erdőket, mezőket. Pigniczky úr az érem mindkét oldalát jól ismeri, mert Csongrád megye főügyészhelyettese és a vadászkamara elnöke.– Az utóbbi hetek eseményei miatt érdemes lenne megfontolni, hogy a vadászatot szervező irodák, társaságok tartsák nyilván a fegyelmezetlen bérlövőket. Ami pedig a bíróságok ítélkezési gyakorlatát illeti, nem titkolom, némelyik döntést enyhének tartom, nincs visszatartó ereje, pedig a jogszabályok lehetővé teszik a szigorú büntetést. A társadalomnak különösen erőteljesen kellene fellépnie az orvvadászok ellen. Ez persze összefogás nélkül nem megy. Arra is gondolok, ha az arra illetékesek alaposabban megnézik, miből készül a szarvaspörkölt, tehát ha hatékony az ellenőrzés, akkor már kirántják az egyik szőnyeget az orvvadászás alól.