A gyermek mint közjó

A Fidesz-Magyar Polgári Párt az adótörvények módosításával, illetve a 2001–2002. évi költségvetéssel egyszerre három szinten tervez jóléti változtatásokat. A három szint magában foglalja a bérek és a nyugdíjak nagyobb arányú emelését, a családtámogatási rendszer továbbfejlesztését, a Széchenyi-tervben foglalt célok megvalósítását, utak, hidak építését, lakásépítést, a turisztika fejlesztését, a kis- és a középvállalkozások erősítését, valamint a kutatás és fejlesztés elősegítését.Ezek a célok mindenkit érintenek, aki Magyarországon él. A minimálbér 25 500 forintról jövő év január 1-jétől 40 ezer forintra, 2002-től pedig 50 ezer forintra emelése ugyancsak százezreket érint. A közszférában tervezett béremelés jelentősége sem kisebb. Az egészségügyi dolgozók az idei alapbérükhöz képest jövőre átlagosan 20 százalékos béremelést kapnak. Nyugdíjból csaknem két és fél millióan élnek. A tervezett 10,3 százalékos emelés a nyugdíjas-társadalom mindennapi megélhetésének javítását célozza.A bérek és a nyugdíjak jelentős mértékű emelése a polgári kormány életszínvonal-emelési politikájának része. A nyugdíjasok és a munkavállalók jelentős hányada saját bevételein is érezheti majd, hogy növekszik a gazdaság. Az eltelt két év következetes gazdaságpolitikája teszi lehetővé, hogy most ilyen mértékű béremelkedésre és nyugdíjemelésre kerülhessen sor.A családok támogatása, anyagi biztonságuk megteremtése nemzeti ügy. Nem elég minden év végén azon sopánkodni, hogy ismét egy kisváros lakosságának számával csökkent a népesség. Olyan intézkedések kellenek, amelyek segítenek megfordítani a folyamatokat, és a családok megélhetésének biztonságát segítik. A kormány ezért tette alanyi jogúvá a gyest és a családi pótlékot, ezért vezette be a gyermekek után járó adókedvezményt, és ezért állította vissza a gyedet.A Széchenyi-terv az ország gazdasági felemelkedésének a programja. Utakra, hidakra szükség van, már csak azért is, hogy a turizmus sikerágazata továbbfejlődhessen. De azon sem lehet vitatkozni, hogy a beruházók olyan településeket keresnek, amelyek jól megközelíthetők, s a szállítás gyorsabbá, egyszerűbbé tehető. A növekvő magyar gazdaság lehet az alapja minden későbbi életszínvonal-emelésnek is. Ezért van szükség arra, hogy hosszú távú elképzelésekkel rendelkezzünk az ország jövőjéről. A Széchenyi-terv ezt a programot tartalmazza.Elsőként nézzük, hogyan történt – történik – a családok helyzetének megváltoztatása. Ennek értékeléséhez vissza kell tekintenünk úgy négy-öt évnyi távolságra. Akkor az egy gyermeket nevelő családnak járt ugyan a gyes és a családi pótlék, de adókedvezményt nem kaptak. Csak gyesre mehetett az a szülő, aki a szülési szabadság letelte után otthon kívánt maradni gyermekével, hiszen a gyed nem létezett. Nem volt semmilyen védőernyő a családok felett.De nézzük meg konkrétan, mit is tett a magát „szociálliberálisnak” nevező kormány a családokért? A Horn–Kuncze-kabinet első teendői között volt a gyermeknevelés utáni adókedvezmények megszüntetése. A családi pótlék és a gyes jövedelmi határhoz kötése több adminisztratív többletköltséggel járt, mint ami keveset megtakarítottak vele, ráadásul a gyakorlatban nem működött a „szépen hangzó” rászorultsági elv. Az abortuszok száma ismét emelkedni kezdett. A gyed erőszakos megszüntetése sokakban megrendítette a jogbiztonságba vetett bizalmukat. A következményeket csak enyhíteni tudta, hogy a Horn–Kuncze-kormány családellenes intézkedéseinek egy részét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette.Néhai Andorka Rudolf szociológusprofesszor a gyermekről azt vallotta: a gyermek közjó. A közgazdasági egyetem hajdani rektorának tanítását a polgári kormány váltotta valóra. Kezdettől fogva vezérlő elvünk, hogy a gyermeknevelés olyan érték, amelynek költségeit a társadalomnak el kell ismernie. Ha adókedvezmény jár a pénzügyi befektetésekre, akkor járjon jóváírás a társadalom jövőjébe való befektetésre a gyermekvállalás után is. A gyermek után járó adókedvezmény jövő évi emelését már megvitatta a parlament. Mégis hadd említsem meg, hogy a tavaly bevezetett kedvezményt a családok négyötöde igénybe tudta venni. Idén 30 százalékkal nőtt a kedvezmény mértéke. Jövőre radikális emelkedés lesz: egy gyermek után 36, kettőnél 82, három- vagy több gyermekeseknél 333 százalékkal nő a gyermekkedvezmény. Bizton mondható, ilyen széles körű családtámogatás még soha nem volt Magyarországon. Hiszen 1999. január 1-jétől minden gyermek után alanyi jogon jár a gyes és a családi pótlék. A családi pótlék alanyi jogúvá tételével a múlt évben 100 ezerrel több gyermek vált jogosulttá a családi pótlékra, mint 1998-ban. A két intézkedés nyomán csak tavaly a magyar családok 26 milliárd forinttal több pénzhez jutottak. Ismert: 2000. január 1-jétől gyermeke kétéves koráig minden munkavállalót megillet a gyed. Ennek fedezetére több mint 36 milliárd forint szerepel az idei év költségvetésében. Maximálisan igénybe vehető mértéke jövőre 80 ezer forintra emelkedik.Tudatos politika eredménye, hogy a dolgozó és gyermeket nevelő családokat támogatjuk, azokat, akik maguk is tenni akarnak a boldogulásukért. A kormány ugyanakkor nem hagyja magára a szegényebb családokat sem. Az iskolakezdési támogatás növelése és a gyermekvédelmi támogatás 13. havi kiegészítése is ezt mutatja. Jövőre a rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy új ellátási formába, a kiegészítő családi pótlékba olvad be, amiben szintén a kisjövedelműek részesülnek majd. Összefoglalva: minden koalíciónak és minden kormánynak megadatik, hogy értékrendben gondolkodjék. A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette koalíció a családokat és a gyermeket tartja értéknek. Hiszen a gyermek közjó, a gyermek befektetés a jövőbe.Szólni kell a nyugdíjakról is. A nyugdíjasok helyzete mindnyájunk előtt ismert. Sokan közülük 30-40 tisztességgel, becsülettel ledolgozott év után most nem tudják kifizetni a számláikat, s mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek. Bár olyan mértékű nyugdíjemelésre, amely minden nyugdíjas anyagi helyzetét egy csapásra megváltoztatná, nincs lehetőség, mégsem mondható, hogy erejéhez mérten nem tett meg mindent a kormány az ő érdekükben is.A kisnyugdíjasok a differenciált nyugdíjemelés révén magasabb összeghez jutottak, mint amennyihez az egységes emeléssel jutottak volna 1999-ben. Az akkori emelés átlagos mértéke 14,5 százalék volt. Jövőre a Fidesz képviselőcsoportjának javaslata alapján 10,3 százalékos, 2002-ben 9,7 százalékos emelésre kerül sor. S ami nagyon fontos: idén novemberben a nyugdíjasok kamatostul kapják meg azt az összeget, ami a vártnál nagyobb mértékű áremelés miatt pótlólag jár nekik.A jövő évi emelést úgy lehetett megoldani, hogy a tb-járulék három százalék helyett két százalékkal csökkent. Így körülbelül 37 milliárd forint bevételkiesés (vagyis az a bizonyos háromból kettő, tehát egy százalék!) marad el a költségvetésben, és ebből a 37 milliárdból nagyjából 3-3,2 százalékkal lehet emelni a nyugdíjakat. Mindez akkor értékelhető igazán, ha emlékeztetünk Répássy Róbert fideszes képviselő megfogalmazására: a Bokros-csomag éve a nyugdíjasoknak is fekete év volt. Ha megnézzük az akkori adatokat, láthatjuk, hogy az akkori emelés még az infláció mértékét sem érte el, sőt. Ahogy Steinerné Vasvári Éva képviselőtársnőm ezt tényekkel alátámasztva elmondta, mintegy 10 százalékkal maradt alatta a 28 százalékos inflációnak az akkori nyugdíjemelés. Az eltelt két évben tehát eljutottunk oda, hogy amit a Horn-kormány elvett a nyugdíjasoktól, azt mi visszaadtuk, a következő két évben pedig megindul a nyugdíjak reálértékének növekedése. De a nyugdíjasok érdekét szolgálta a kormány akkor is, amikor fellépett a gyógyszer- és a gázárak indokolatlan mértékű emelése ellen.Ezek után már csak az a kérdés, mégis mi ad alapot az ellenzék számára az emelések tervezett mértéke és a megtett intézkedések miatti szakadatlan tiltakozásokra?