Határidő a leváltott hatalomnak

Kostunica jugoszláviai elnök első külföldi útja az EU-csúcsra vezetett. A biarritzi konferencia vendégeként találkozott azoknak az országoknak a vezetőivel, melyeket a hivatalos Belgrád nemrégiben még a szerbek ellenségének nevezett (vezetőit pedig háborús bűnökkel vádolták, s a belgrádi bíróságok súlyos büntetéseket mondtak ki rájuk). Az új szövetségi államfő hazaérkezésekor csak azt mondhatta el az öszszesereglett újságíróknak, hogy „tiszta szívvel” fogadták, és meszszemenőkig támogatják Jugoszlávia demokratikus átalakulását. A támogatás anyagiakban is megnyilvánult. A téli időszakra csaknem kétszázmillió eurós gyorssegélyre számíthat a súlyos gondokkal küszködő délszláv ország. A Svájcot is útba ejtő Kostunica egyébként Biarritzban csak azt mondhatta el, amit vendéglátói hallani is szerettek volna. Nem zárkózott el a hágai törvényszékkel való együttműködéstől, de szerinte most nem ez a legsürgősebb teendő. Jugoszlávia nevéről szólva elfogadhatóbb elnevezésnek találja a Szerbia-Montenegró formát. Ez a név szerinte jobban megfelel a jelenlegi politikai realitásoknak. De nem ragaszkodik ehhez sem, sőt a két köztársaság szövetségéhez sem, ha Montenegró ki akarna válni, s ezt egy népszavazáson meg is erősíti. Mindazonáltal úgy véli, hogy a két országrésznek együtt kellene maradnia.Kustunica elmondta, hogy a helyzet az országban normalizálódik, hamarosan megalakul a szövetségi kormány, Szerbiában pedig választásokat írnak ki. Milosevics sohasem volt gyengébb, mint ma, ráadásul napról napra veszít a befolyásából. A „dolog legnagyobb részét elvégeztük”, szögezte le.A részletek azonban nem egészen ilyen egyértelműek. A demokratikus erők kénytelenek voltak ismét határidőt szabni a még mindig Milosevics nevével jelzett baloldali tábornak, hogy vagy elfogadja hétfő délelőttig a javaslataikat, vagy nem lesz megállapodás. Djindjicsék szerint a szerb parlamentet december 24-ig – az előrehozott parlamenti választásokig – fel kell oszlatni, azt megelőzően azonban meg kell hozni a választási törvényeket. Még mindig nincs megállapodás az átmeneti kormányról és az elnökválasztásokról. Mindezekről már nem folytatnak hosszú egyeztetést. A DOS a szocialisták válaszára vár, de csak ma délelőttig. Ha addig nem lesz kedvező válasz, ismét az utcákra vonul a nép. Közben Nbojsa Pavkovics tábornok, vezérkari főnök – aki sokak felháborodására még mindig posztján van – nyilatkozatban erősítette meg, hogy a tisztikar nem avatkozik a politikába, s hogy tiszteletben tartja az államfő és a Legfelsőbb Védelmi Tanács minden döntését.Crna Gora kérdése minden jel szerint továbbra is nyitott, s még távol áll a rendezéstől. Branko Lukovac montenegrói külügyminiszter szerint nem fenyeget újabb válsággóc kialakulásának a veszélye, s ezért Crna Gora hozzáláthat állami-jogi státusának meghatározásához. Dragiusa Burzan montenegrói kormányfő megismételte, Podgorica semmi szín alatt sem ismeri el a szövetségi választásokat (beleértve az elnökválasztásokat is). Crna Gora lakosságának négyötöde bojkottálta a szavazást, s ezzel véleményt mondott az 1992-ben létrehozott Kis-Jugoszláviáról. Ezt az államközösséget többé nem lehet felújítani. Podgorica egyébként az átmeneti időszakra csak szakértői kormányt fogad el a JSZK élére. Predrag Drecun, a Crna Gora-i Néppárt alelnöke szerint Kostunicáékat terheli majd a felelősség a szövetségi ország széthullásáért, ha a Milosevics mellett kitartó és a választásokon részt vevő montenegrói ellenzéknek kínálják fel a kormányfői posztot.