Konferencia a hazai bűnözésről

Avz ismertté váló bűnesetek közül háromszázaléknyi tartozhat a szervezett bűnözői csoportok érdekkörébe, ugyanakkor az emberek szubjektív biztonságérzetét nem feltétlenül az adatok, hanem a hangsúlyok befolyásolják – hangzott el a hét végén a Magyar Kriminológiai Társaság Győrben megrendezett negyedik vándorgyűlésén. Kerezsi Klára, a társaság titkára elmondta: a nemzetközi összehasonlítás alapján biztonságos országban élünk, de a mérhető félelem mégis nagyobb, mint az indokolt. Ebben sok minden közrejátszik, de a média felelőssége mindenképpen megemlítendő.A kriminológiai szakértők kétnapos tanácskozásán szó esett egyebek mellett a bírósági folyamatok túlzott lassúságáról, ami gyengíti a bűnüldözés hatékonyságát. Az ítéletnek ugyanis akkor van viszszatartó ereje, ha gyorsan és a közvélemény számára is elérhető időintervallumban következik be. Az öt-hat évvel később, csendben megszülető szankció nem hat kedvezően a tendenciákra. A büntetési tételek szigorításánál éppen ezért fontosabbnak tartja a társaság, hogy az intézkedések hatékonysága, gyorsasága javuljon.A megbeszéléseken kiemelt szerepet kapott a tanúvédelem kérdése, valamint a jogi személyek által elkövetett törvénysértések szankciója is. Ma még kibúvót jelenthet az elkövetőnek, ha egy gazdasági társaság égisze alatt sért törvényt. A kártérítés többnyire reménytelen, a büntetés pedig sokszor jelképes.