Koszovó válaszút előtt

A szerbek nélkül – illetve csak albán részvétellel – tartják meg a mai helyhatósági választásokat a nemzetközi ellenőrzés alatt álló, formálisan Jugoszláviához tartozó Koszovóban. Az eredményeket a kisebbségek bojkottja nemigen befolyásolhatja, a nemzetközi közösséget mégis zavarja, hogy a szerb elutasítás árnyat vet a választások legitimitására és demokratikusságára. Ám a nemzetközi közösség annak idején nem fogadta el a választások elhalasztását, s amikor a szerbek bojkottal fenyegetőztek, közölték: mindenképpen lesznek választások, akkor is, ha a szerbek nem vesznek részt azokon.Most ez a helyzet. A helyi hatalomért most csak az albán politikai szervezetek és politikusok – 19 párt, két koalíció, három polgári kezdeményezés és 15 független jelölt – vetélkednek. Mintegy kilencszázezer szavazásra jogosult polgárnak kellene ma megválasztani a képviselő-testületek 920 tagját a több mint 5500 jelölt közül a harminc járásban. A legjobb esélyesekkel az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség, valamint a Ramush Haradinai-féle Szövetség a Jövőért és Hashim Thaqi Koszovói Demokrata Pártja indult. Legyszerűsítve: két tábor, a mérsékeltek és a keményvonalasok versengnek a szavazatokért, ám mind a mérsékelt, mind a radikális áramlat teljesen egyetért abban, hogy Koszovó nem maradhat Szerbia része, még Jugoszláviáé sem. S hiszik, hogy a mostani választások is csak egy újabb lépés a tartomány függetlenülése felé. Az ellentétek nem is ebben vannak. Kemény harc folyik az albánok soraiban a hatalomért.A nemzetközi közösség – amely ezekkel a választásokkal is vizsgázik Koszovóból és a balkáni válságból – már a választások utáni helyzetre gondol, amelynek a további konszolidálódás időszakának kellene lennie. Ezért fogadtatta meg valamennyi párttal, hogy tiszteletben tartják az eredményeket. A Koszovóba látogató Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet még alá is íratta a pártvezetőkkel a fogadalmat. A végeredményeket Bernard Kouchner koszovói ENSZ-kormányzó erősíti meg, a helyi hatóságok megalakításához pedig csakis az EBESZ által kihirdetett hivatalos eredmények a mérvadók. Jóllehet, a kampány aránylag békésen zajlott le, a nemzetközi erők mégis fokozták jelenlétüket – mintegy kétezer KFOR-katonát vezényeltek erősítésként Koszovóba –, hogy a szavazás minél nyugodtabb légkörben bonyolódjon le.Belgrád nem is igen vesz tudomást a koszovói választásokról, nem érdekli az eredménye. Csak egy kérdésre összpontosít: a tartományt visszaintegrálni Szerbiába – s mindezt Vojiszlav Kostunica moszkvai kijelentése is alátámasztja, orosz támogatással.