Megújuló eljárás az államigazgatásban

A kemény és a puha diktatúrában is a törvényesség garanciája volt az 1957-ben megalkotott államigazgatási eljárási törvény, amelynek hatályba lépése óta közigazgatási szakemberek egész nemzedéke nőtt fel – mondta tegnap Kaposvárott Verebély Imre. A Magyar Közigazgatási Intézet főigazgatója, a független szakértőkből álló törvény-előkészítő grémium vezetője hozzáfűzte: az 1957/4-es törvényről elmondható: hazánknak volt egy jogállami törvénye.Az 1957/4-es törvény – osztrák modell alapján – kis ügyekben garanciát jelentett az állampolgárok számára. Nem volt rossz, de a modern Európa ma már megköveteli, hogy továbbfejlesszük. Az Európa Tanács is erre hívta fel a figyelmet – mondta sajtótájékoztatóján a közigazgatási intézet főigazgatója.Megtudtuk: fél éve készül a törvény koncepciója, amely először a kormány elé kerül, majd visszajut a minisztériumokhoz, s mielőtt az Országgyűlés megtárgyalná, a kabinet újfent áttekinti a koncepciót. Verebély Imre reményét fejezte ki: az államigazgatási eljárási törvény gyorsítani fogja az ügyintézést, több jogot ad az ügyfélnek – ugyanakkor a hatóságot is védi. Bírságolható lesz az ügyintéző is, de eljárási mulasztás esetén fegyelmit lehet indítani ellene. Fontos eleme a törvénytervezetnek, hogy minden közigazgatási határozat ellen lehetőséget ad a fellebbezésre, és a japán államigazgatási modell szerint határozathozatal előtt az ügyfél meghallgatását is elrendeli. Az államigazgatási eljárási törvényben minden bizonynyal helyet kap a közigazgatási bíráskodás intézménye is – mondta az előkészítő bizottság kaposvári ülését követően Verebély Imre.