Nem lesz gabonahiány

Már a szokásosnál előbb kezdődött kukoricaaratás kezdetekor is óvatosan nyilatkoztak a termelők a várható terméseredményekről, és így tesznek ma is, mert végleges adatokat csak a betakarítás végeztével tudnak mondani. Ugyanígy bizonytalanok a kukorica árában is, az ugyanis napról napra – és ezt alátámasztják a tőzsdei jelentések is – szárnyal felfelé. Tegnap a gabonapiac rendezéséről folytatott tárgyalásokat a szakminisztérium az ágazat résztvevőivel, azt megelőzően azonban az agrártárca vezetője még a piacra bízta a kukorica árának rendezését.Minden gazda elégedett a kukorica árával, ezért annak rendezését a tárca a piacra kívánja bízni – nyilatkozta lapunknak Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, mikor arról érdeklődtünk tőle, hogy a tárca miért nem avatkozik be a kukoricapiacba, akkor, amikor a tengeri árának tonnánkénti 21 ezer forint feletti ára ezt indokolná, és tekintettel arra, hogy erre az FVM saját, érvényben lévő piacszabályozási rendelete lehetőséget biztosítana. (Manapság a kukorica tonnánkénti ára 30 ezer forint felett van, a tőzsdén pedig már jegyeztek 37 ezer forintos kötéseket is.)A minisztériumban nem kívántak adatokkal szolgálni a legfrissebb kukoricatermesztési és termésadatokról, azt azonban elmondták, hogy az adatok rendelkezésükre állnak, összesítésük folyamatban van, és azokat rövidesen nyilvánosságra hozzák.A titkolózás mellett az FVM és a gabonapiac szereplői tegnap tárgyaltak a gabonapiac helyzetéről. A tanácskozás után Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára lapunknak elmondta: jelenleg nem lehet gabonahiányról beszélni Magyarországon, ugyanakkor kétségtelen, hogy a piac résztvevői kukoricahiánnyal számolnak, ezért magas a tengeri ára.A főtitkár szerint e negatív várakozás előfutára volt a kalászos gabonák gyenge termés miatti magas ára – a vártnál is jobbak lettek az eredmények –, valamint az, hogy idén nem lehet pontosan megbecsülni a várható kukoricatermést a hagyományos eszközökkel. A Gabonaszövetségnek sincsenek a termésre vonatkozóan pontos adatai, tervezési számuk alapján 4,5 millió tonna betakarított kukoricára számítanak.Makay György úgy véli, a kialakult állapot megszüntetésének egyik lehetséges eszköze lenne az importvámok felszabadítása, azaz nullakulcsossá tétele, ami májusig maradna érvényben, azért, hogy az új termés árát ne befolyásolja. Ezzel párhuzamosan az állami tulajdonú vállalatoknak, mint vásárlóknak ki kellene szállniuk a hazai gabonapiacról, és készleteiket a nullakulcsos vám mellett importgabonával kellene feltölteni. Célszerű lenne megszüntetni a termelők tárolási támogatásait is, mert azok nem keresleti, hanem kínálati piacra születtek, százszázalékos kamattámogatással pedig nem érdemes segíteni a spekulánsokat.A gabona exportjának korlátozásával kapcsolatban a főtitkár reálisan fogalmazott, elmondta, hogy első lépésként a heti vámstatisztika-figyelést kellene bevezetni, amely hitelt érdemlő adatokat szolgáltatna a gabonaexport mennyiségéről, a kukorica betakarítását követően pedig, a terméseredmény ismeretében el kell készíteni a teljes gabonamérleget. Amennyiben a mérleg gabonahiányt mutatna, úgy – de csak pontos adatok ismeretében – lenne elrendelhető a kivitel korlátozása.Földi Péter, a Baromfi Terméktanács munkatársa úgy fogalmazott, hogy a világpiactól jelentős métékben eltérő gabona- és kukoricaárak alakultak ki Közép-Európában, a rotterdami kikötőkben például legalább húsz dollárral olcsóbban lehet szemesterményhez jutni. A drágulás nehéz helyzetbe sodorja az évi 5,5 millió tonna gabonát igénylő állattenyésztést. Makay György biztatónak tartja, hogy a konzultáción Kósa Ferenc, a FVM helyettes államtitkára közölte: a tárcánál rövid időn belül döntések születnek a piacstabilizációs intézkedésekről.