Nosztalgiaszavazás Iliescuval?

Felbolydult méhkasra hasonlít másfél hónappal az általános választások előtt a román belpolitikai élet. Az elmúlt évek kormányzati kudarcai, korrupciós botránysorozatai után a pártok igyekeznek úgy tenni, mintha vajmi kevés közük lenne az ország távolról sem rózsás gazdasági helyzetéhez. Új szövetségek, egyezségek születnek, de a különböző jelszavak mögött álló politikai elit mit sem változott.Az 1996-os választások győztese, a Román Demokrata Konvenció (CDR) nevet viselő pártszövetség ma már csak nevében létezik. A nemrég újjáalakult szövetségnek ezúttal is a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) a vezető ereje. E formáció adta a miniszterelnöki posztra Victor Ciorbeát, majd Radu Vasilét, és úgyszintén a PNTCD felkérésére vállalta el a kormányfői pozíciót Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank volt kormányzója. Az elemzők többsége a parasztpárt nevéhez fűzi az utóbbi négy évre jellemző lassú reformfolyamatot, az Iliescuék leváltása utáni nagy várakozásokat követő általános csalódást. Sokak szerint a PNTCD egyszerűen képtelen volt megbirkózni a kormányzati feladatokkal elsősorban a krónikus káderhiány miatt. Kétségtelen tény ugyanakkor az is, hogy a CDR az elmúlt esztendőkben szinte állandóan belső ellentétekkel küszködött.A másik történelmi múltú formáció, a Nemzeti Liberális Párt mindvégig nehezményezte, hogy a szövetségen belül nincs egyenlő erőpozícióban a parasztpárttal. A folyamatos konfliktusok értelemszerűen szakításhoz vezettek, a liberálisok az idén tavasszal tartott helyhatósági választásokon külön listákon indultak, ma már nem tagjai az újjáalakult konvenciónak. A PNTCD próbálja menteni a menthetőt: Demokrata Konvenció 2000 név alatt igyekezett maga köré gyűjteni az önmagukat nyíltan jobboldaliként meghatározó kisebb pártokat, ugyanakkor a rendkívüli népszerűségnek örvendő Mugur Isarescu miniszterelnököt támogatásáról biztosította az államfőválasztáson. Közvélemény-kutatási mutatók szerint a régi-új konvenció népszerűsége tíz százalék körül mozog.A négy évvel ezelőtt győztes szövetségből kiszállt Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyrészt heves offenzívát indított a PNTCD ellen, a parasztpártot okolva a kormányzati kudarcokért, másrészt nyitott a baloldal irányába azáltal, hogy együttműködési egyezséget kötött a Teodor Melescanu volt külügyminiszter által irányított balközép Szövetség Romániáért nevű párttal. A liberálisok hosszas győzködés után megnyerték maguknak a népszerű, ez idáig technokrataként ismert Theodor Stolojan exkormányfőt, aki nem esélytelen Ion Iliescu ellen a Cotroceni-palota megszerzéséért. A PNL nem élte túl érintetlenül az irányváltást: több vezető politikus is hátat fordított a pártnak, Traian Remes pénzügyminiszter például új liberális formációt alakított. Elemzők szerint azt sem lehet kizárni, hogy a liberálisok a választásokat követően koalícióra lépnek az Iliescu-párttal. A PNL népszerűségi indexe tizenegy százalék körül mozog.A jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció kisebbik tagja, a Demokrata Párt (PD) ezúttal is önállóan indul a választásokon, és pártja elnökét, Petre Romant jelöli államfőnek. A román politikai élet egyik legkiszámíthatatlanabb, de ugyanakkor talán a legtöbb szakértővel rendelkező pártja könnyen a mérleg szerepét töltheti be a novemberi megméretést követően. Ugyanakkor egyre többet hallani az utóbbi időben egy úgynevezett szociáldemokrata pólus kialakításáról, amelyben vélhetően Iliescu pártjáé lenne a főszerep, kiegészülve Romanékkal és Melescanuékkal, esetleg a liberálisokkal. Felmérések szerint a PD nem kap nyolc-kilenc százaléknál többet a novemberi szavazásnál.A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem köt semmiféle választások előtti szövetséget, és vélhetően ismét eléri a hatszázalékos eredményt. Bár egyre többet lehet hallani az Iliescu vezette PDSR és az RMDSZ közeledéséről, jelen állás szerint nincs túl nagy valószínűsége egy ilyen koalíciónak. Az Iliescuval szemben álló tábor választások utáni esetleges összefogásánál viszont kétségtelenül lehet majd számítani a magyar érdekvédelmi szövetségre, amely támogatásával döntő mértékben befolyásolhatja az államfőválasztás második fordulójának végeredményét is. Ebben a befolyásolásban játszhat fontos szerepet Frunda György, az RMDSZ államfőjelöltje, aki az őrá szavazókat minden kétséget kizáróan az Iliescu ellenében induló jelölt támogatására fogja biztatni.A novemberi választások nagy esélyese a Ion Iliescu exállamfő vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR). A magát szociáldemokrata pártként definiáló PDSR-nek várhatóan úgy hullik az ölébe a győzelem, hogy azért a legkisebb erőfeszítést sem tette. Négy éven keresztül a jelenleg hatalmon lévő koalíció belső háborúskodása, az egymást követő kormányválságok kitűnő propagandát teremtettek a PDSR számára, amely ölbe tett kézzel, a legkisebb belső átalakítások vagy személycserék nélkül várta ki a jobbközép erők bukását. A kommunista kliséktől és retorikától sokak szerint máig nem szabaduló baloldali párt változatlanságát jelzi az is, hogy a négy évvel ezelőtt bukott politikusként aposztrofált Ion Iliescu továbbra is bizalmat kapott a párttól, és valóságos második virágkorát éli államfőjelöltként. Friss felmérések több mint negyven százalékra teszik a PDSR népszerűségi mutatóját.Miután Gheorghe Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt gyakorlatilag eltűnt a politikai palettáról, a Corneliu Vadim Tudor által irányított Nagy-Románia Párt (PRM) gyűjtheti be a nacionalista érzelműek voksait, így tízszázalékos szavazatarányt is elérhet. Bár jelenleg egyetlen román politikai erő sem tartja „szalonképesnek” a PRM-t, távolról sem kizárt a választások utáni együttműködés Iliescu pártja és a szélsőségesen nacionalista formáció között.A választások utáni koalíció összetételét lehetetlen megjósolni, mivel a ma még legképtelenebbnek tűnő variációk is valósággá válhatnak a megméretést követő hetekben. Az elemzők többsége jelenleg úgy véli, mindenképpen a PDSR adja vagy javasolja majd a miniszterelnököt, hiszen Iliescuék győzelme biztosra vehető. Az is szinte biztos, hogy Iliescu pártja nem tud egyedül kormányozni. Koalíciós partnerként a Demokrata Párt, illetve a Szövetség Romániáért a legvalószínűbb, de nem zárható ki a liberális párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ sem. Ugyanakkor a jelenlegi politikai tendenciák ellenére sem teljesen elképzelhetetlen egy Iliescuékkal szemben álló nagykoalíció létrejötte a választásokat követően. Az mindenesetre már most nyilvánvaló, hogy az idei lesz az utóbbi tíz év legizgalmasabb romániai megméretése. Akárhogyan is alakuljanak az eredmények, még hosszú időbe telik, amíg keleti szomszédunknál ideológiai szempontból stabilizálódnak a pártok, és politikai irányultságok szerint kristályosodnak ki a szemben álló táborok.