Elkelt a Habselyem-telep

Megvette a P. Schwietzer a felszámolás alatti Habselyem Kötöttárugyár pesterzsébeti telephelyét. A 300 millió forint értékű üzlet két folyamatban lévő, első fokon a felszámoló javára eldőlt pert leszámítva, a felszámolás utolsó állomása. A sikertörténetként elkönyvelt felszámolás alatt a Habselyem három vidéki gyárát sikerült eladni, az üzemek ma is termelnek, az alkalmazottak ma is dolgoznak. A pesterzsébeti telephelyen részben ugyancsak működnek korábbi kapacitások.Majdnem ajánlati áron, egymillió dollárért, azaz több mint 300 millió forintért vették meg a felszámolás alatti Habselyem Kötöttárugyár Vállalat (HKV) megmaradt, pesterzsébeti ingatlanlanját – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Polinszky Gábor felszámoló-biztos. Elmondása szerint a vevő a P. Schwietzer Investment Ingatlanforgalmazási és -befek-tetési Kft., amelynek majdnem kizárólagos tulajdonosa Schwi-etzer Boaz magánszemély.A bruttó 14,5 ezer négyzetméteres, hasznosítható területét tekintve csaknem tízezer négyzetméteres ingatlan – amiben több üzemcsarnok és számos iroda található – vásárlásával együtt a P. Schwietzer átvette az összes érvényes bérleti szerződést is, mert a társaság elsősorban ingatlanhasznosításra alakult.Tulajdonképpen le is lehetne zárni a felszámolást, ha nem kellene várni egy munkaügyi és egy hitelezői perben a másodfokú döntésre.A hitelezői pert első fokon a felszámoló szervezet, a PK-Econo Kft. megnyerte.Első fokon a bíróság a hitelező közel 570 millió forintos hitelezői igényéből mindössze 66 millió forintot hagyott jóvá „d” kategóriában mint zálogjoggal biztosított követelést, a többit a hátrányosabb „e” kategóriába sorolta.Mint megtudtuk, a hitelező azt szeretné elérni, hogy követelésének egy részét a bíróság a felszámolási költségek között ismerje el, a többi pedig a zálogjoggal biztosított hitelezői igények közé kerüljön besorolásra.Ezt az igényét arra alapozza, hogy az engedményezéssel megvásárolt banki követelés biztosítékául a HKV ingatlanjai szolgáltak, másfelől megítélése szerint követeléseiből a varró- és kötőgépek felszámolás alatti lízingdíja felszámolási költségnek minősül.Ebben az ügyben a másodfokú tárgyalást minden bizonnyal még ebben az évben megtartják.A HKV 1992 végén jogerőre emelkedett felszámolását az 1986-os törvényerejű rendelete alapján folytatja a felszámoló.Ez egyebek között abban is eltér a későbbi felszámolási törvények előírásaitól, hogy a köztartozások a tartozáskifizetések sorrendjében hátrányosabb megítélés alá tartozik.Az engedményezett banki követelést leszámítva a HKV mintegy 700 millió forint tartozást halmozott fel összesen, 175 hitelezővel szemben.Ami lényeges: a budapesti telephely értékesítésével elfogyott a felszámolás alatti vállalat vagyona, 1998 végén adta el a felszámoló 235 millió forintért a kazincbarcikai, a kurityáni, illetve a szerencsi gyárat úgy, hogy a vevők átvették a felszámolás alatt is termelő üzemek 1114 alkalmazottját.A PK-Econo koncepciója az volt, hogy működő üzemeket értékesítsen, ennek megfelelően többször is kísérletet tett arra, hogy a vállalatot egyben adja el, de ez nem sikerült.Ezért határozta el, hogy gyáregységenként értékesíti a vagyont. A koncepció helyességét igazolja, hogy a gyárak ma is működnek, versenyképesek – mondta a felszámoló.A pesterzsébeti telephelyen a veszteséges termelést a felszámoló megszüntette, a dolgozókat elbocsátotta. A konfekciógyártó berendezéseket, a varró- és a kötőgépeket 1999-ben megvásárolta egy kft., a cég egyúttal tovább foglalkoztatott harminc embert, akik a felszámolás idején is ebben az üzemben dolgoztak.Az ingatlant a vállalkozás a felszámolótól bérelte. Az egység ma már lényegesen kisebb teljesítménnyel és kisebb létszámmal működik.