Diszkriminált méltóság

Zavarta az alaptörvény léte a Horn–Kuncze-kormány működését – derült ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából (is). A taláros testület ismét elégtelent adott az 1998-ban a társadalom által leváltott kabinetnek. Kiderült, hogy az 1997. évben kétharmados baloldali többségű parlament által megalkotott XXIX. törvény sérti az alkotmányt. Az MSZP–SZDSZ-koalíció ugyanis akkor úgy döntött, harmincezer forint kárpótlás jár az életüktől politikai okból megfosztottak hozzátartozójának.Az alkotmánybírák az esztendők óta húzódó ügyben most kimondták: sérti az egyenlő méltóságú személyként kezelés elvét az, hogy az élet elvesztéséért járó állami pénz kevesebb, mint a szabadság elvesztéséért járó kárpótlás. A Horn–Kuncze-kabinet javaslata alapján megszületett 1997. évi törvény fordított mértékű kárpótláshoz vezet, mert a szabadságelvonásért nagyobb összeget fizetne, mint az élet kioltásáért. Az előbbiért „általában 36-37 ezer forint jár” – állítják a hozzáértők, s ehhez mérten a élet elvesztését kárpótlást nyújtani óhajtó harmincezer forint méltatlan. Így a jogalkotó diszkriminatív megkülönböztetést tett a törvényben érintettek között – világított rá a bírói testület.Ez a régi sebeket valamelyest újra feltépő, de a fájdalmakat enyhítő taláros döntés érzékelteti: a „szakértelmére” és „szürkeállományára” valaha oly büszke koalíció éppen szellemi teljesítményével mondott csődöt a legelemibb emberi ügyekben is. Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlása ugyan „nem alkotmányos kötelessége az államnak” – írják az elemzők –, de az első polgári kormány még 1992-ben, a kárpótlási törvény keretében méltányosságból felvállalta a részleges – azaz a költségvetés teherbíró képességéhez igazított – jóvátételt. A polgári kabinet által bevezetett humanista törvénykezési gyakorlattal azonban szakított az 1994-ben hivatalba lépő baloldali koalíció. A társadalom sokat köszönhetett az Alkotmánybíróságnak már 1995-ben, amikor az úgynevezett Bokros-csomag törvénysértő rendelkezéseit külte „vissza a feladónak” a testület. Most újabb „bal”-lépést igazítottak helyre a taláros bírák.A mostani döntés 1991. január 1-jére visszamenőleges hatálylyal megsemmisíti a múlt évi költségvetésnek azt a részét, amely – az 1997. évi XXIX. törvény alapján – az élet elvesztéséért harmincezer forint kárpótlást állapított meg. A gond megoldása: a pénz előteremtésének leckéje a polgári kormányra maradt. Ez a feladat is az 1998 nyarán átvett terhes örökség listáját hosszabbítja meg: amit a „szakértelem” és a „szürkeállomány” elrontott, veszteséges jussként marad a polgári kabinetre. Nem véletlen, hogy a jogi blamázsért felelősséget viselő baloldali politikusok most folyékonyan hallgatnak a holokausztért kárpótolandók ügyéről.Saját méltóságukat ugyanis – erre kínosan ügyelnek – ma sem diszkriminálják.